Ha két ember, bárhogy is próbál eltávolodni, képtelenek, bármi is történik, tettekkel távolabbra taszítják egymást, viszont érzelmileg akkor is csak tovább közelednek, mit akarhat ezzel a sors?

Szerintem az egyik fél valamiért (szerelem, szeretethiány, félelem, megszokás, büszkeség, stb.) ragaszkodik a másik félhez, a másik fél meg ezt kihasználja.

Ha mindkét fél ugyanúgy szeretné, akkor nem lennének gondol, akkor normálisan működne a kapcsolat.

Nincs olyan személy, aki képes is lenne és érdekében is állna megírni a te sorsodat, befolyásolni minden cselekedetedet, hogy egy meghatározott úton terelgessen. Te sem vagy ennyire fontos.

Egy leeső és széttörő pohár darabajait sem fogja senki az előre elrendeltetett helyekre szórni a kicsi kezecskéjével. Pedig a te gondolatmeneteddel ez kell hogy történjen, mert minden meg van írva, és csak aszerint történhetnek az események. Vagy ez például nincs megírva? Csak az, amit te úgy gondolsz? Ne formáld át a világot kényed kedved szerint, mert nem fog úgy működni.

Ki írta meg vajon azt, hogy a sors hogy írja meg a történetedet? Egy sors vezérli a másik sorsot? Hogy van ez?

A Sors nem akar semmit,az illetők akarják.

Ha ugyanis "tettekkel távolabbra taszítják egymást" az azt is jelenti, hogy állandan foglakoznak a másikkal, hiszen az a gondolat, hogy "de jó lenne, ha elfelejteném/eltávolodnánk egymástól" a másik folyamatos megidézése.

(Ha valakinek állandóan az jár az eszében, hogy elfeledje a másikat, mindig emlékezni fog rá!)