Hallucinálok, vagy tényleg nem vagyok egyedül a házban?

28 éves nő vagyok. 2 éve, hogy vidéken vettem egy 4 szobás, közepes méretű, kertes házat. Nappali, konyha, ebédlő + wc a földszinten, az emeleten a 3 hálószoba és a fürdő. Mivel még nincs családom, csak az egyik hálószoba van használva, a másik kettő üres. Ez idő alatt lelki leépülést tapasztaltam magamon. Fáradt vagyok, erőtlen, kedvetlen, sokszor indokolatlanul feszült, szomorú. Mintha valami kiszívna belőlem minden pozitív energiát. Az életvidám énem teljesen eltűnt.

Ahogy hazaérek a munkából és belépek a házba, kényelmetlen érzés lesz úrrá rajtam, úgy mondanám, hogy nyomasztó. Leülök TV-zni a nappaliba, egyszer csak edény- és pohárcsörgés hallatszik a konyhából. Hallottam már azt is, hogy a mosogatóban folyik a víz a csapból. Eleinte mindig szaladtam megnézni, hogy mi történt, mostanra eljutottam oda, hogy megszoktam, és csak legyintek rá. Sokszor érzek pöcegödör szagot, és égett hús szagot. Esténként zajokat hallok az emeletről, ajtócsukódást, lépteket. Amikor fent vagyok, lentről hallom ugyanezt.

Ezt még mind elviselem, megtanultam együtt élni vele. De kb. 1 hónapja rosszabbodtak a dolgok. A hálószobám melletti üres szobából emberi beszédet, veszekedést hallok éjszakánként. Egyszer közvetlenül az ágyam végéből hallottam egy sikítást, és úgy megijedtem, hogy (gáz, vagy nem gáz), bepisiltem. Csak akkor szűnnek meg a hangok, amikor beveszek pár szem Xanaxot, de nem akarok rászokni, így ez csak néha történik meg, amikor már nagyon kivagyok idegileg. Nem vagyok vallásos, de tegnap este már eljutottam arra a szinte, hogy imádkoztam, legyen már reggel. Kérlek, segítsetek, mit tegyek? Megbolondultam, vagy tényleg gonosz erők munkálkodnak a házban? Kinek kell ilyen esetben szólni?