Ha az ókori népeket látogatta fejlett idegen civilizáció, miért nem teszik azt ma is?

Bodor Tomi!

Te is nagyon hülye vagy fiam. Fogalmad sincs bizonyos elméletekről, csak a két hagyományosat ismered (vallás és tudomány), és vagdalózol itt a klisékkel. A Földet természetesen nem isten teremtette, hanem különböző kozmikus folyamatok eredménye, de születését megörökítették, majd ezt adták át Mózesnek, aki mivel nem ismert rá modern szavakat, és fogalma nem volt ezekről a folyamatokról azt hitte, hogy amit lát, azt bizony az Istenek teremtették, közben pedig ők csak megfigyelők voltak. A vallás azt mondja Isten teremtette a földet, és tudjuk hogy ez baromság. A tudomány azt mondja evolúció volt, és az élet a véletlen műve. Erről is tudjuk hogy jó pár helyen sántít. A vicc, hogy megfelelően értelmez a Bibliai teremtéstörténet megegyezik a tudományos nézettel. Mindössze annyiban térnek el, hogy a hívők istentől eredeztetik magukat, a materialisták pedig a véletlentől. De csak hogy megértsd bemásolom neked:

A teremtés 6 napjának, alternatív magyarázata.

Ez csak egy elmélet. Aki akar elgondolkodik rajta, aki pedig nem az legalább nevet egy jót.

Tegyük fel, hogy a világegyetemben tőlünk évezredekkel, talán évmilliókkal korábban kialakult az értelmes élet. (Hogy ez hogyan jött létre, azzal ez az írás nem kíván foglalkozni) Ezt sem a tudomány, sem a vallás nem zárja ki, hisz a Vatikán is így vélekedik erről:„Hihetünk Istenben és a földönkívüliekben. El lehet fogadni más világok és más életek létezését, akár olyanokét is, amelyek fejlettebbek a miénknél anélkül, hogy megkérdőjeleznénk a teremtésbe, a megtestesülésbe és a megváltásba vetett hitünket” – így vélekedik José Gabriel Funes, a Specola Vaticane, a Szentszék Castel Gandolfó-i csillagvizsgálójának igazgatója.”

Tegyük fel továbbá azt is, hogy egy ilyen intelligens és technológiailag fejlett faj, jelen volt bolygónk kialakulásánál, és későbbi formálódásánál, sőt „videofelvételeket” is készített róla. Később ez a faj, vagy egyik képviselője (akit Istennek nevez a Biblia) kapcsolatba lépett az emberiséggel olyan prófétákon keresztül, akik folyamatosan kapcsolatban álltak velük. Ilyen volt Mózes, Jézus, Buddha, Mohamed, stb… A héberben Istenre használt szó, az Elohimm. Ez nyelvtanilag hímnemű többes számú alak, így már az a szó is téves hogy csak egy Isten lenne, és Inkább az Istenek szó lenne a megfelelő.

Mózes: tudjuk, hogy Próféta (közvetítő) volt. A Biblia azt írja 40 napig az Úrnál volt, „vendégeskedett”. A Sínai-hegyről vitték el, majd oda is hozták vissza. Ha ezt a mennynek értelmezzük eléggé meseszerű, hisz hogyan lehetne 40 napig egy túlvilági helyen, és hogyan jöhetett volna vissza, főleg ha meg sem halt. És miért kellett egy hegy hogy elvigyék oda? Elvégre Isten mindenható, bárhonnan magához vehette volna.

Mózest elviszik, 40 napig távol van. Ez alatt az idő alatt videofelvételeket mutatnak neki az emberiség múltjáról. Ilyen felvételekről látja a bolygónk kialakulását és változását az évmilliók során. Ezt a rengeteg időt, 6 nagyobb egységre, 6 különböző videóra osztják fel (a teremtés 6 napja). Miért pont napok? Mi történik ma, ha bekapcsolunk egy TV-t vagy monitort? Megvilágosodik a képernyő (erre mondta Mózes hogy reggel lett) – közben zajlanak az események, majd amikor a videó véget ér, a képernyő elsötétedik Erre használja az „éjszaka lett” kifejezést, hiszen nem mondhatta 4000 éve hogy „véget ért a videó. Azt se tudta mit lát, és még megfelelő szavai sem voltak rá. Csakis az általa ismert szavakkal és fogalmakkal írhatta le a látottakat. A 6 db videóból, az indulásukkor látható megvilágosodó képernyőből, és a végén lévő sötétségből alakult ki a teljesen szimbolikus jelentésű, Teremtés hat napja.

Ma már az Egyház is elismeri, hogy ezek nem lehettek hagyományos Földi napok, hanem bizonyos időszakok jelképes megnevezése. Mózesnek nem lehettek ismeretei arról sem, hogy a bolygónk milyen folyamatok hatására alakult ki, így ő azt hitte, hogy amit lát az, az Istenek műve. Ezért írja folyamatosan olyan stílusban a látottakat, mintha azt Isten teremtené, holott ő(k), csak megfigyelő(k) volt(ak) (az első 3 „napon”. A második 3 „napon” már aktívan be is avatkoznak) „Isten” folyamatosan magyarázza Mózesnek, mit is láthat a felvételeken, innen a „És mondá Isten” kifejezés. Vegyük sorra a napokat:

1. nap:

„Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. – Kezdetben csak az föld, és a légkör létezett.

„A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett. És monda Isten Legyen világosság: és lõn világosság.” - A Föld ekkor még teljesen kietlen volt és sivár. Annyira vastag légkör borította, hogy a fény nem jutott le a talajszintre, a sűrű felhőzet miatt, ahogy ma sem jut le a tengerek mélyére. Isten lelke elég érdekes. Képzeljük el hogy lát a felvételen egy másik járművet, de mivel belső nézetből látja a felvételeket, ő azt hiszi, hogy egy személy szemszögéből látja azt. Ezért használja az Isten lelke (Isten személye) kifejezést. Isten lelke nem más mint egy másik, felvételt készítő jármű, ami lebeg a vízfelszín felett. A kép itt vált.

„És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtõl. „És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lõn este és lõn reggel, elsõ nap.” A felvételek időben jóval későbbiek, a Föld ekkora már hűvösebb. A légkörben lévő pára elkezd kicsapódni., és a felszínt borító légkör, tisztulni kezd annyira, hogy már lejut a fény a felszínre, ezzel megszűnik az örök sötétség, és kialakul a nappal és az éjszaka.

2. nap:

„És monda Isten: Legyen mennyezet a víz között, a mely elválaszsza a vizeket a vizektõl. Teremté tehát Isten a mennyezetet, és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket, a mennyezet felett való vizektõl. És úgy lõn. És nevezé Isten a mennyezetet égnek: és lõn este, és lõn reggel, második nap. - A Föld lehűlésének hatása, a légkörben lévő pára, folyamatosan csapódik ki. A felhőréteg alsó határa egyre feljebb húzódik, így az alacsonyabban fekvő területek tisztulni kezdenek. Most már nem egybefüggő párás (vízgőzös) a légkör, így a felszíni vízmennyiség és a levegőben pára formájában lévő elválasztódik „elválasztá a mennyezet alatt való vizeket, a mennyezet felett való vizektõl.”

3. nap: Ekkor avatkozik be „Isten” először. Megkezdődik a Föld lakhatóvá tétele, és a működő ökoszisztéma kialakítása:

És monda Isten: Gyûljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre, hogy tessék meg a száraz. És úgy lõn És nevezé Isten a szárazat földnek; az egybegyûlt vizeket pedig tengernek nevezé. És látá Isten, hogy jó. - A Föld felszíne lehűl annyira, hogy a légkörben található víz kicsapódik, majd a földre hull eső formájában. Ez a vízmennyiség kitölti a mélyebben fekvő területeket, így kialakulnak a szárazföldek és az óceánok

Azután monda Isten: Hajtson a föld gyenge fûvet, maghozó fûvet, gyümölcsfát, a mely gyümölcsöt hozzon az õ neme szerint, a melyben legyen néki magva e földön. És úgy lõn. Hajta tehát a föld gyenge fûvet, maghozó fûvet az õ neme szerint, és gyümölcstermõ fát, a melynek gyümölcsében mag van az õ neme szerint. És látá Isten, hogy jó. És lõn este és lõn reggel, harmadik nap. - A Föld felszíne annyira lehűl, hogy lehetővé válik a kezdetleges növényvilág betelepítésének a megkezdése. Ma a tudomány is így képzeli el egy bolygó légkörének lakhatóvá tételét, és bár ez még csak sci-fi, de az erre használt fogalom: terraformálás.

4. nap:

És monda Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválaszszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendõknek. És legyenek világítókul az ég mennyezetén hogy világítsanak a földre. És úgy lõn. Teremté tehát Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjjel; és a csillagokat. És helyezteté Isten azokat az ég mennyezetére, hogy világítsanak a földre; És hogy uralkodjanak a nappalon és az éjszakán, és elválaszszák a világosságot a setétségtõl. És látá Isten, hogy jó. És lõn este és lõn reggel, negyedik nap.

Az ekkora már jelen lévő növények fotoszintetizálásának hatására csökkent az üvegházhatás, melynek eredményeként a felhőréteg annyira megvékonyodott, hogy most már látható vált a felvételeken a Nap, a Hold, és a csillagok. Mózes a korábbiakon még nem látta az égitesteket (a túl vastag felhőréteg miatt, mint ahogyan télen sem látjuk a Napot), ezért azt hitte, azok még nem is léteztek akkor, és az Úr teremtette azokat. De akkor hogyan lehetett volna már az első napon nappal és éjszaka, ha még világító égitestek sem voltak? Ezzel a logikai bakival a hívők sem tudnak mit kezdeni, ezért különböző dolgokkal magyarázzák mindezt. Összefoglalva: „Isten” a negyedik napon beindított egy légkör-átalakító folyamatot (terraformálást), mely lakhatóvá tette a Földet. Az így kialakult kedvező feltételek, és az ökoszisztéma alapjának megteremtése, együttesen lehetővé tették tették, hogy magasabb rendű organizmusok is megtelepedjenek Földön.

5. nap:

És monda Isten: Pezsdûljenek a vizek élõ állatok nyüzsgésétõl; és madarak repdessenek a föld felett, az ég mennyezetének színén. És teremté Isten a nagy vízi állatokat, és mindazokat a csúszó-mászó állatokat, a melyek nyüzsögnek a vizekben az õ nemök szerint, és mindenféle szárnyas repdesõt az õ neme szerint. És látá Isten, hogy jó. És megáldá azokat Isten, mondván: Szaporodjatok, és sokasodjatok, és töltsétek be a tenger vizeit; a madár is sokasodjék a földön. És lõn este és lõn reggel, ötödik nap.

„Isten” először megteremti a vízi élőlényeket, majd a madarakat, és beindul a reprodukciós folyamat Ezt a sikeresen megvalósult célt nyugtázzák is: „Isten látta, hogy ez jó”

6. nap

Mivel a kísérlet sikerrel zárult, és kialakult egy megfelelően működő, önmagát fenntartani képes élővilág, így következett a legmagasabb szintű élőlény behelyezése ebbe a környezetbe: az emberé. Őket megbízta azzal a feladattal, hogy népesítsék be a Bolygót.

Azután monda az Isten: Hozzon a föld élõ állatokat nemök szerint: barmokat, csúszó-mászó állatokat és szárazföldi vadakat nemök szerint. És úgy lõn.

Teremté tehát Isten a szárazföldi vadakat nemök szerint, a barmokat nemök szerint, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatotokat nemök szerint. És látá Isten, hogy jó.És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon. Teremté tehát az Isten az embert az õ képére, Isten képére teremté õt: férfiúvá és asszonynyá teremté õket. És megáldá Isten õket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon. És monda Isten: Imé néktek adok minden maghozó fûvet az egész föld színén, és minden fát, a melyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledül. A föld minden vadainak pedig, és az ég minden madarainak, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatoknak, a melyekben élõ lélek van, a zöld fûveket adom eledelûl. És úgy lõn. És látá Isten, hogy minden a mit teremtett vala, ímé igen jó. És lõn este és lõn reggel, hatodik nap.

Ez az írás nem kívánja senki hitét megsérteni, pusztán fel kíván nyitni néhány szemet, és el szeretne gondolkodtatni. Jól látható belőle, hogy ha a tudomány elfogadná egy teremtő „Isten” létét (hiszen az evolúcióban is vannak kérdéses pontok), a vallás pedig elfogadná, hogy Istene egy létező fizikai lény, és nem egy megfoghatatlan, túlvilági, mindenható személy, kiegészülne a történet, és már nem egymás „ellenségei” lennének, hanem egymás segítői eredetünk megértésében. Az emberiség eredete egy 2 darabos puzzle, aminek egyik darabja a vallás, másik pedig a tudomány.

Judit34!

A 4%-od mindent elmond. Egyáltalán utánanéztél személyesen a dolgoknak, vagy csak visszaböfögöd amit a közvélemény tanított neked?

"Judit34 válasza:

elég csak gondolkodni a képzelgés helyett...."

Igen, pont azt tesszük mi, és nem csak úgy elhisszük azt amire nincs egyértelmű bizonyíték.