Van valaki, aki "minden mindegy, nem veszíthetek semmit" alapon megtette azt, amitől félt? (Szerelmi/ismerkedési témában)

Köszi a válaszokat. :)

Nem feltétlenül "futni utána", csak félek, hogy neki így jönne le.

Röviden az előzmények: 3 éve ismerem, kb fél évig haverok voltunk, aztán több, olyan volt, mintha együtt lettünk volna (rengeteg közös program, éjjel-nappal beszéltünk, szíveket küldözgettünk egymásnak, együtt aludtunk, stb). Én akkor szerettem belé, ő meg egyszercsak úgy döntött, hogy már nem kellek neki, csak ezt velem elfelejtette közölni, ezért egyre távolságtartóbb lett, kevesebbszer ölelt meg, többet bunkózott, de azért nem mondta volna meg, hogy "figyi, mégse szeretnék tőled semmit", hogy azért még párszor megdugjon... Aztán amikor erre rájöttem, merthogy hiába kérdeztem rá minden héten, hogy mi baja van velem, mi történt, most mi van köztünk, van-e esélye még a kapcsolatunknak, stb utána barátok maradtunk. Sosem beszéltük meg, csak én is másképp álltam hozzá attól függetlenül, hogy nagyon szerettem, és szeretem még mindig. Barátként is sokat találkoztunk, és napiszinten beszéltünk, ami fél éve egyik napról a másikra véget ért. Össze se vesztünk, semmi, egyszerűen nem írt vissza egy üzenetemre fél évvel ezelőtt, és azóta egy szót sem beszéltünk.

Van egy közös ismerősünk, akivel munkatársak, most van barátnője, de elvileg nem utál engem (mondjuk nem is neki lenne oka rá...). Szeretnék beszélni vele, találkozni vele, és szeretném, ha újra barátok lennénk. Szerelmes vagyok belé, de nem szeretnék tőle úgy semmit, csak barátként szeretném visszakapni, mert mindezek ellenére ő volt a legjobb barátom, akivel mindent megoszthattam, mindent tudott rólam, és nem kellett volna, de benne bíztam meg a legjobban.