Nemrég tudtam meg hogy az exem terhes volt tőlem. Miért bánt ez a dolog?

Teljesen!

Hiába jönnek majd az "én testem, én döntésem" feminácik.

Ha el mondja, lehet együtt lennétek most vagy bármi :)

De még ha el is mondja, úgyis az lett volna amit ő szeretne.

Csak max te sajnálod hogy elveteti, vagy felneveli de nélküled :)

Ha fiatalok vagytok, ez volt a legjobb döntés :)

Ha elmondta volna és megtartja, akkor elvetted volna feleségül, mellette lettél volna a gyerek felnevelésében a kövekteköz 20-25 évnek és biztosítottad volna a gyereknek a megfelelö anyagi és érzelmi szükségleteket?

Ha erre egyértelmeüen és gondolkodás nélkül igennel válaszolsz úgy, hogy tényleg képes is lettél volna rá, akkor van valamenyi jogod reklamálni.

De sajnos a legtöbb esetben úgy nézne ki, hogy az ex megszüli a gyereket, neveli, te meg "összejársz másokkal" és éled a világodat, teljesen érthetö a döntése!

Gondolom azért ide írtad mert fiatalok vagytok (jelenleg tini párkapcsolat).

Ha fiatalok vagytok szerintem helyes volt a döntés, hiszen hogyan is gondoskodnátok egy gyerekről, mikor még ti is azok vagytok? Nincs munkátok, házatok, anyagi biztonságotok. Nem hiányzik még nektek gyerek. Lehet szólni kellett volna, hiszen téged is érint a dolog ezért jár neked a pont. De végső soron jó döntést hozott, de attól még szólni kellett volna neked is, hogy ott legyél mellette és nem azért hogy közösen hozzátok meg a döntést, mert ezt jól csinálta egyedül is.

Neked ennyit ért gyerek nélkül. Én sem maradnék olyannal, aki csak akkor vesz emberszámba, ha teherbe esek. Egy ilyen kapcsolatra nem kehet családot építeni, mert amint megszületne a gyerek és lenne pár probléma, ugyanúgy szarba sem venne.

Nem akarom, hogy egy ilyen emberrel összekössöm egy gyerek. Olyantól akarok babát várni, ha akarok, akire előtte is számíthattam és nem csak néha elővett, hogy ne kelljen hűséget és felelősséget vállalnia értem. Hogy ne kelljen szeretnie. Hogy dugjon másokat is és egy rongy legyek a sok közül.

Szánalmas férgek az ilyen pasik. Nem érdemel annyit a spermájuk, hogy gyerek legyen belőle.

A lány szempontját amiatt értem meg, amit lényegében elmondtak előttem is. AKKOR és OTT, ILYEN mentalitású srácra nem biztos hogy MERT volna számítani. Az emberek (úgy általában) nyilván nem szívesen alapoznak olyanokra, akik többfelé is csapják a szelet. Én sem tudnék pl olyan lányban megbízni, aki ide-oda libeg mint egy hastáncosnő. A gyerekvállaláshoz bizalom kell, és mind a két fél kölcsönös, állandó, állhatatos részvétele. Ehhez pedig érettség, és felelősségtudat kell.

Amiért a kérdező szempontját megértem, az amiatt van, hogy egyáltalán MEGFOGALMAZÓDOTT benne a kérdés, amit itt feltett. Ha tényleg olyan "mocskos szemét tetű" lenne, mint ahogy egyik-másik kommentelő megpróbálta beállítani, akkor el sem jutott volna addig, hogy feltegye a kérdést. Effektíve a felismerhetetlenségig lesz**ta volna, hogy mi történt. "Abortusz? Abortusz. És hol érdekel?!" Nem voltam ott, nem ismertem a kérdezőt. Nem ismerem az összes körülményt. Valamennyire - akárki akármit mondjon - azért jogos hogy bántja a helyzet. Ki tudja? Ha együtt döntenek úgy, hogy a gyerek marad, lehet most együtt élnének relatíve normális életet. Ennek csak a két érintett a megmondhatója. Látatlanban ezt tudom mondani, már ami az érintettek szempontjait illeti.

Viszont hozzá kell tegyem, oltári felelőtlenség volt ezt a helyzetet megteremteni - ebben mindkét oldal hibás. Hogy melyikőjük milyen ember, azt meg úgy gondolom nincsen jogunk megítélni így látatlanban. Sem pro, sem kontra.

Kérdező - próbáljatok meg erről beszélni exeddel. Hallgasd meg a véleményét, mondd el a tied, és szerintem zárjátok le. Ami megtörtént, az sajnos megtörtént. Visszacsinálni nem lehet. De mindenképpen jó szerintem, ha átbeszélitek.