Nagyon rossz otlet lenne ezt tenni? Eljek a manak vagy koncentraljak csak a jovomre?

19 eves lany vagyok, a volt baratommal par honapja szakitottunk. Az okokat nem szeretnem nagyon reszletezni, probalom tomoren osszefoglalni, mindenesetre alapvetoen a jovokepunk nem illett ossze, nem ereztem magam se boldognak sem pedig lelkesnek a kapcsolat vegen mar, hiaba tett meg minden tole telhetot. Nem szerettem volna huzni az o idejet sem es mindig igyekeztem a legkorrektebb lenni. Szakitottunk es aztan ugy ereztem nem szeretnem felkavarni vagy neheziteni a dolgot ezert nem is kerestem ot utana. Azota mar osszefutottunk parszor, ilyenkor mintha semmi nem tortent volna, nagyon baratian beszelgetunk.

A szakitas ota rengeteget gondolkozom az ujrakezdesen, minden percben ra gondolok, hiaba telnek a hetek, nem tudok masra koncentralni. Tudom hogy nagyon szeretem ot, de azt is hogy nem biztos/ nem valoszinu hogy o lesz a ferjem. Alapvetoen en pedig olyan tipus vagyok aki mindent centirol centire megtervez, atgondol es teljes mertekben maximalista is vagyok. Viszont boldog az nem. Ugy erzem muszaj mostmar kezdenem ezzel a helyzettel valamit, mert ez igy nem normalis es nem visz elorrebb. Tenyleg elkepesztoen sokat ragodom es igyekszem mindig a legjobb dontest hozni.

A napokban beszelgettem egy nagyon kozeli baratommal es o azt tanacsolta, ami eddig meg sosem fordult meg a fejemben: hogy ha most jol ereznem magam vele, most szeretem ot akkor legyek vele most, es ne azon agyaljak hogy vajon o lesz e a ferjem, ha pedig nem jo vele majd szakitok. Ne gondoljam tul, ne szervezzem tul az eletemet 19 evesen. Nagyon megtetszett oszinten szolva ez a jellememtol merfoldekre eso szemlelet, de megis olyan ijeszto szamomra.

Ti mit gondoltok errol? Hulyeseg lenne ugy belekezdeni hogy nem valoszinu hogy orokke tart, vagy eljek a manak es elvezzem ki minden percet az eletnek, tegyem azt ami most boldogga tenne?

Kicsit persze attol is felek hogy a jelenlegi virusos helyzet miatt is akarom most ot ennyire, vagy hogy legyen velem valaki es ha ennek vege mar mashogy gondolnam megint..