Akiknek voltak már kapcsolataik Ti sok tapasztalatot szereztetek abban a tekinteteben hogy a jövőben jobban tudj kezeli néhány helyzetet, meg jobban tudj választani?

Nekem csak negativ tapasztalataim lettek.

Elso barátommal 2 évig voltam, elkoltoztek a szüleivel sírva vettünk búcsút egymástól.

2. Parommal 4 évig voltam aztán megcsalt szakitás

3.párommal 3 év aztán megcsal szakítás.

Ezek között kihasználtak páran aljasan.

Annyi az osszes tapasztalatom eddig hogy miert nem lehet az elsővel lenni egy életre és kihagyni a sok tanulásnak nevezett csalodást és fájdalmat.

A tapasztalatom az,hogy a ferfiaknal hazudni jobban senki nem tud,es felesleges igazan szeretni barmelyiket is valamint sok energiat a kapcsolatba fektetni.

A vegen ugyis csalodast okoznak, altalaban megcsalassal.

Az okos ember képes más hibájából is tanulni.

Van távoli ismerősöm, akinek fogalma sincs hány nője volt.. mégse tanult egyik kapcsolatából se semmit, mert ugyanúgy sz@rul választ.

Nem mindegy azért, az illetőnek milyen idős korában voltak azok a kapcsolatai, mert ha tiniként, akkor lehet, nem sok tényleges használható tudást visz magával felnőttkorára, mert jobb esetben azért felnőttkorára változik az ember, változnak a prioritásai, érettsége stb.

Nekem egy kapcsolatom volt - Vmivel több, mint 6 éves, ebből kb. 2,5 év együttélés. Sok mindent tanultam belőle, olyan dolgokat is, amikbe bele sem gondoltam feltétlenül, hogy milyen fontos szerepet játszanak abban, mennyire passzolunk össze a másikkal, mennyire lennék boldog a kapcsolatban... illetve hogy nem feltétlenül árt ezeken is elgondolkodni ismerkedés közben.

Pl.:

- hogy nekem szükséges a boldogsághoz legalább 1-2 közös érdeklődési kör és hobbi

- nekem szükségem van arra, hogy a párom vagy átérezze, vagy legalább elfogadja azt, hogy a családommal nem felhőtlen a kapcsolatom / nem anyámat-apámat-öcsémet szeretem a legjobban a világon és világosan látom a hibáikat és nem is félek ezekről beszélni (ilyen szempontból baromi nagy szerencsém volt a párommal... hasonló cipőben járó ismerősöm összejött egy ilyen "jaj, a család és a vérség mindenek előtt, anyádat-apádat szeretned és tisztelned kell... jaj, nem jó ez így, majd én kibékítelek benneteket, hívjuk meg őket többször, naaaaa" jellegű illetővel... em tudom, hogy bírtam volna az ő helyében ép ésszel addig, amíg ő)

- intő jel az, ha ígérget dolgokat, és aztán megfeledkezik róluk (nem is olyan téren, hogy "jaj, megígértem, hogy kivittem a szemetet, de elfelejtettem", hanem hogy segítséget ígérget, aztán elfelejtette, hogy felajánlotta... vagy azt állította)

- volt párommal mindketten mérsékeltek voltunk politikai téren, de ő konzervatív, én meg liberális... azt hittem, ezen örökre fölül tudok siklani, ha más téren passzolunk, de nem, a végén már zavart az, hogy alapvetően nem értünk egyet pl. abban, hogy milyen embertársaink számítanak normálisnak vagy milyen embertársainknak legyenek egyenlő jogai

- hogy engem is tarthat vki tényleg vonzónak és szerethetőnek - nagyon sokáig nem jött össze semmi, és féltem, hogy be kell érnem vkivel, aki rám fanyalodik, mert épp nincs jobb...

- meg kell nézni azt, hogy olyan nőkkel hogy bánik az illető, akiknek nem akar a bugyijába bejutni