Lányok mi a véleményetek arról mikor a szülők vagy a barátok az újdonsült páratokra azt mondja, hogy jobbat érdemelnél nála?

Mivel tudom, hogy az én szüleim soha a budos életben nem akarnak nekem rosszat így inkább rájuk hallgatnek.

Férfi jöhet ezer is, de szülők nem. Itt nem arra kell gondolni, hogy ránéznek és tüstént nem tetszik, hanem eltelik valamennyi idő, megismerik, egyáltalán nem a kulsejére vonatkozik az, hogy jobbat érdemelnék szerintük.

Volt már olyan párom, akit elvittem a szülőkhöz többször és még köszöni se tudott nekik, beszélgetni nem tudott/akart velük és nem kellett még mondani se, hogy kislanyom szerintem nem illik hozzád én magam láttam, hogy nem lesz jövője a kapcsolatnak, hiszen alapdolgokra képtelen volt velük szemben, miközben engem meg körbeugrált, de nekem az kevés volt, mert inkább lehetett volna 50-50%,mint hogy én kapok 100% figyelmet a szüleim meg 0%-ot...

A családom (már akinek érdekel a véleménye) és a barátaim nem mondanának ilyet.

Majd Én tudom kivel jövök össze.

8.

Ez onnantól borul, amikor a megkeseredett szülők lefikáznak bárkit, akit a gyerekük választ, mert "úgyis ráb.szol!"

A szüleimmel nem tartom a kapcsolatot, de korábban amíg még tartottam soha egy kukkot sem mondtam nekik a szerelmi életemről. Soha egyetlen páromról sem tudtak, nyilván okkal.

A barátaim nem felszínes gyökerek, nem ítélnének ilyesmi alapján és pláne nem beszélnének ilyen baromságokat. Ilyen hülyékkel nem állok szóba akik a "nem fogod nőnek érezni magad" maszlaggal jönnek. Én attól érzem magam nőnek, hogy nő vagyok és nem attól, hogy más hogyan viselkedik velem.

Viszont ha észrevesznek külső szemmel valós problémákat a viselkedésében, vagy intő jeleket, akkor meghallgatom őket, elgondolkozok rajta, megfigyelem én is azt amit mondanak, de végső soron úgyis én döntök.