Hogy lesz így valaha pasim?

Szeretnék már egy barátot, érzelmileg nagyon szükségem lenne rá, de zárkózott vagyok, olyan "magamnak való" típus, csendes (mármint idegenekkel)... Azaz utálok új embereket megismerni, vagyis nincsen erre igényem egyáltalán, nem tudok az "új embereknek" mit mondani, nem szeretek új közösségben lenni. Dehát így lehetetlen párt találni... Haverokkal el szoktunk menni néha kocsmába, meg ide-oda, dehát nem jön oda senki olyankor nyilván, mert csapattal vagyok... Az egyetemen se jön oda hozzám senki "csak úgy", még ha egyedül vagyok se... Nem vagyok egy nyitott ember és nem is áll szándékomban azzá válni. Mit kell csinálni ilyenkor? Hagyjam az egészet a francba?