Várjak még, vagy kezdjek el "élni"?

Egy lányra várok már 2 éve. Barátok vagyunk, én 2 éve ajánlottam fel, hogy lehetne több is. Azóta nem érkezett bíztató válasz, jó ideig igazából semmilyen. 6 héttel ez előtt véletlenül elejtett valami olyat, hogy mi nem ugyan azt akarjuk egymástól. Én szeretem őt, de lassan már kezd elegem lenni ebből az egészből. Szomorkodok, reménykedek, aztán megint csalódok, várok még, és végül megint itt ülök a szobában egyedül, álmatlanul.

Úgy érzem, hogy vagy ő kell, vagy senki. De mostmár lehet hogy feladom, őt valahogy elfelejtem, és a gondolataimat valami újra terelem. Szívesen visszatérnék a sporthoz, mert abban mindig volt sikerélményem. Esetleg elkezdenék bulizni, és talán csajoznék is (kapcsolat szándéka nélkül).

Szóval szerintetek maradjak a reménytelen szerelmes, aki TALÁN megkapja a "főnyereményt" (a lány szerelmét), vagy elégedjek meg magammal, a nyugodt magánnyal és az élet apróbb örömeivel?

A főnyeremény tényleg elég jelentős.