Hölgyek! Szánalmas az számotokra ha a egy férfi sír nektek?

Mi egyszer annyira összekaptunk az exemmel, hogy lekevertem neki egy pofont (én vagyok a nő). Elkezdett sírni.

Rettenetesen elszégyelltem magam, és azonnal elszállt minden haragom.

A mostani páromnak akkor szokott könny szökni a szemébe, amikor a szakítás jön szóba. Nem könyörög vagy ilyesmi, de látom rajta hogy nagyon szeret és megviselné ha elhagynám.

Persze nem azért nem hagyom el, mert sajnálom, hanem mert imádom. Csak néha lüke :)

az attól függ. Ha mondjuk minden elhagyásnál sír, amit teszemazt egy-két exétől hallok vissza, akkor természetesen csak egy kis rívó picsogó mamlasz.

Ha nem fordul elő sokszor, akkor elhiszem, hogy tényleg szeret. De egyébként, ha már a nő szakítani akar, nem fogja meghatni egy kis sírás. Minthogy a férfiakat se hatja meg.. Aki el akar menni, az el is fog !

Ezt a körülmények nagyban befolyásolják,pl. hogy miért akarnám elhagyni a férfit.Ha azért,mert megcsalt,átvert,hazudott,bántott tehát lelki,esetleg fizikai sérelmet okozott nekem,akkor szánalmas.

Ha azért,mert én teszemazt nem érzem jól magam mellette,vagy kiábrándultam belőle,de tudom,hogy ő ennek ellenére szeret,akkor csak simán lelki "gyengeségnek" könyvelem el.

Voltam én is válófélben,sírt a férjem is,de egyáltalán nem tartottam szánalmasnak,pedig akkor úgy éreztem,hogy nem akarok vele élni tovább.Ismerem,és tudtam,hogy akkor azért tört elő belőle a zokogás,mert nem tudja az életét elképelni nélkülem (ma már én sem :),és így utólag visszagondolva egyáltalán nem volt meglepő a szituáció).

És volt egy régebbi kapcsolatom,nagyon sokáig vak voltam,az orromnál fogva vezetett az illető.Mikor végre felszállt a rózsaszín köd faképnél hagytam.Még hónapokig "zaklatott",járkált utánam,a munkahelyemen várt heti többször és bőgött,mint egy kisgyerek,hogy mennyire bánja,fogadjam vissza.Nah az szánalmas volt,sőt nem gyülölettel hagytam ott,mert mindenütt akadnak ilyen emberek,de a folytonos műsorai kikészítettek és ma már szó szerint undorodom attól az embertől.

Ha eljutottam odáig hogy szakitok,akkor nem hat meg a sirás.Exem nem egy sirós fajta,de amikor közöltem hogy vége,átváltott 3éves picsogóba és folyt a krokodilkönnye.Szánalmas volt,mert hónapokig kérletem hogy változtassunk,nem tett a kapcsolatunkért,egyedül én nem voltam elég tenni érte.

Igy otthagytam,ne sirjon ha ő cseszte el.

Párom érzékenyebb,meghatóbb dolgon is képes elpityeredni,komolyabb dolgon sirni,de semmi szánalmas nincs benne,mert meghatottságában vagy épp rosszkedvében sir,és nem a saját hülyesége miatt.

Ha a nő elhagyni akar ne sirj,hanem hóditsd vissza.

26/N