MiLyen érzés a szerelem?

Amikor meglátom - bármi történt is addig azon a napon - mosolyra húzódik a szám. Hevesebben ver a szívem és egy pillanatra a lélegzetem is eláll. Képtelen vagyok levenni róla a szemem több másodpercig és utána is kényszeredve nézek máshova.

Nem túlzok ha azt mondom, hogy minden nap minden órájában gondolok rá. Ekkor is bágyadtam mosolygok; csupán az emléke olyan érzelmeket vált ki belőlem, melyekre semmi és senki sem képes.

Ő a leggyönyörűbb nő a világon. Mintha nem is embernek hanem egy különösen szép, mosolygós angyalnak látnám és fel sem tudom fogni, hogy mások hogy nem képesek észrevenni azt, hogy mennyivel különlegesebb, mint a többi ember.

Ha vele vagyok vagy ha csak rám néz, rám nevet azt érzem, hogy én vagyok a legboldogabb és legszerencsésebb ember a világon. Úgy érzem, hogy senki sem méltó arra, hogy hozzáérjen és mégis, ha megcsókol azt szavakban nem lehet kifejezni. Olyankor minden megáll. Csak őt érzem, csak ő létezik. Az összes levegő kipréselődik a tüdőmből, a torkom éget, a gyomromban pillangók vagy mi a fenék röpdösnek. Minden porcikám remeg és hálát ad ennek a csodának.

És ha holnap meghalok csak azt kérném, hogy legyen ott Ő is. A legboldogabb perce lenne az életemnek, ha ott halnék meg a karjai közt; letörölném a könnyet az arcáról, megsimogatnám és akkor még utoljára a fölébe súgnám, hogy szeretem. Jobban, sokkal jobban mint az életemet, a világot, és mindent együttvéve.