Szerintetek bűn, ha egy rokonnal egymásba szerettünk (nem vérrokon)?

Lejjebb részletezem, hogy mi is történt. Az utolsó pár sorban viszont az okát amiért megkérdezem.

Két nemzetiségű vagyok. Egyfelől magyar, másfelől lengyel. Lengyelországból érkezett hozzám két unokahúgom, s harmadikként az ő unokahúguk (Apám sógorának a nővérének a lánya), akivel eddig is jól kijöttem. Kíváncsiak voltak fővárosunkra, így megszálltak nálunk 4 nap, 5 éjszakára. Természetesen gondoskodtam róluk, hogy minden a lehető legjobban menjen. Az első három napon is már nagyon jól elvoltunk, és a legkisebb apróságokkal jeleztük egymásnak vonzalmunkat (gyakori ölelkezés; ölembe vettem ha csak egy hely volt a buszon, mert nélkülem nem akart sehova se leülni; Amikor csak tudtam, megnevettettem, játékból verekedtünk, stb.). Mégis az utolsó nap, amikor egy élményfürdőbe vittem őket, akkor éreztem a legerősebben, hogy többre tartom rokonnál. Mindig együtt játszottunk, nem szakadtunk el egymástól, amikor csak tudott, a hátamra mászott, illetve vállamra vettem játékból. Később a két unokahúgom elmentek körbenézni, fürdeni, mi viszont a helyünkön maradtunk, és ott kezdtünk el komolyan beszélgetni, illetve az első csók is ott csattant el. Természetesen a másik két lány nem tud, legalább is remélem, hogy nem tudnak róla. Az utolsó éjszakán is kint ültünk, iszogattunk, e-cigiztünk, és fájó szívvel tértünk aludni. Másnap búcsúzásnál meg egymás könnyeit töröltük arcunkról, mielőtt vonatra szálltak volna.

És most megint csendes a ház, én újra dolgozom éjszakai műszakban. Viszont még mindig érzem az illatát az ágyamban, és majd három napja nem tudok enni, annyira hiányzik, illetve annyira bűntudatom van emiatt. Ezért lennék kíváncsi, hogy szerintetek elfogadott dolog lenne, hogy egymásé legyünk? (21/F, 18/L. Válaszotokat előre is köszönöm:)