Tönkretett egy szakítás. Mit tegyek?

Volt egy lány, akivel jártunk, Vele tudtam a legőszintébben magam lenni, nem voltak tabuk, kész perverzség, őrület, minden megvolt, az amúgy nullás önbizalmam az egekbe szállt, és olyan szinten élveztük egymást, ahogy még sosem... És akkor szakított... És azóta én annyira üresnek érzem magam, nem tudok senkivel sem normális lenni, ez... Lassan féléve volt... Abba fogom hagyni az egyetemet, mert passzívom már nincs, és nem tudtam bejárni emiatt. Nem tudok már bízni nőkben, falakat építettem magam köré, olyan erőseket, amiket nem tudok áttörni. Én még akarom ezt a lányt. Ő mással van. Nem tudok enni sem, nem tudok semmit sem... Én az akarok lenni, aki voltam, de most már kegyetlen szarnak érzem magam... És semmi bizalom, önbizalom, semmi nincs már bennem. Összetörtem rendesen, és még ezek után a lány bánt, cseszeget, tovább aláz, mikor megkeresem. Hogy, hogy lehet ezt túlélni? Hogy lehet ezt egyáltalán kibírni? Bocs, ha hosszú lett, de eljött az idő, mikor már 0 önbizalmam van és erőm...