Nem szeretnék gyermeket soha, az emberek miért akarnak mégis rábeszélni?

Irigyek maximum ideiglenesen lehetnek, abban biztos vagyok, hogy ezerből maximum egy nő mondaná, hogy ha lehetne, akkor visszacsinálná az egészet, és soha többet nem akar gyereket(nyilván olyan helyzetről beszélek, amikor akartak gyereket, nem egy taktikai hiba, ne adj isten erőszak miatt).

Nem értik meg, mert nem természetes dolog, ez nem gondolkodásmód kérdése. Ha nincs gyereked, akkor az életedből valószínűleg semmi nem marad az utókornak, ha meg semmi nem marad, akkor semmi értelme annak, amit most csinálsz, ha meg semmi értelme, akkor tulajdonképpen azonnal meg is halhatsz. Kb így vezetném le.

Bizonyára ezerszer meghallgattad már, hogy mennyire rosszul gondolod, meg hogy kéne látnod a dolgokat, úgyhogy ettől megkíméllek, de az elköttetést azért gondold át, 25 éves vagy, ha minden igaz, akkor elég sok időd van még meggondolni magad, én a helyedben nem venném el ezt a lehetőséget magamtól.

senkinek semmi köze hozzá, hogy ti hogy élitek az életeteket. mikor megkérdezik, hogy "na mikor jön a baba", adhatsz kitérő választ is, hogy most még ezen nem gondolkodtok, nem időszerű, satöbbi. az, hogy azért elmondanak mindennek, mert nem akartok gyereket, mert nem szeretitek őket, mert satöbbi, az az ő szegénységi bizonyítványuk. én speciel elolvadok, ha a villamoson egy aranyos kiskölyök rám mosolyog, de ez az én személyes érzelmem, másokat ez hidegen hagy. amíg ti így boldogok és elégedettek vagytok... még mindig jobb NEM vállalni gyereket, mint muszájból, társadalmi nyomásra csinálni egyet, akit utána nem szerettek igazán, és egész kis életében őt hibáztatjátok, amiért "elrontotta" az életeteket.

viszont az elköttetéssel én még várnék a helyedben. nem egy olyan nőről hallottam, és ismerek is olyat, akinek 30+ ütöttek be az anyai ösztönei, és mindenáron gyereket akart, holott addig pontosan úgy gondolkodott, mint te. ha elkötteted magad viszont, akkor pár év múlva, ha ne adj' Isten véletlenül mégis szeretnél babát, akkor az egy hatalmas lelki törés lesz az életedben. és abban nem lehetsz 100%ig biztos, hogy 5-10 év múlva hogyan látod majd a vilgot, addig egy csomó minden történhet még.

Mert korlátoltak, buták, erőszakosak. Nem, nem azért, mert ők nem tudnák elképzelni az életüket gyerek nélkül, hanem azért, mert nem tudják elképzelni, hogy más nem úgy érez, mint ők, nem az teszi boldoggá, mint őket és nem is fogadják el. Ha pedig nem fogadják el a mentalitásodat, megpróbálják rád erőszakolni a sajátjukat.

Ők megragadtak egy szinten, miszerint ha valaki nem a megadott társadalmi normák szerint él, vagy nem ugyanúgy viszonyul bizonyos témákhoz, mint ők, akkor az nem normális, vagy legalábbis "majd meg fogja bánni".

Nekem már többször elég erélyesen le kellett állítanom embereket, mert már szinte habzott a szájuk, annyira erőszakosan próbáltak rábeszélni a gyerekvállalásra (hozzátenném, nem rokonok, nem barátok, hanem ismerősök, vagy munkatársak, akiknek ugyan nem sok köze van az életünkhöz).

36 évesen egyszerűen tudom, hogy nekem nem kell gyerek. Szerencsére a férjemmel hasonló állásponton vagyunk.

Én azt mondom, ameddig tudod, engedd el a füled mellett, de ha már nagyon erőszakosnak érzed a megnyilvánulásaikat, nyugodtan kicsit határozottabban rájuk szólni, hogy nem akarsz erről beszélni, legyenek szívesek befejezni a témát.

Kérdezted, hogy miért szól bele mindenki, leírtam, hogy meglátásom szerint mi a logikai háttere a dolognak. Az ejtőernyőzés, vagy hogy festesz nem kimondottan jön ide, Ady meg végképp, hacsak nem csinálsz valami olyasmit, ami miatt majd a halálod után idéz valaki a majdani gyakorikérdések.hu n.

Miért érzed úgy, hogy bizonyítanod kell, hogy az életed márpedig értékes? Nekem, egy random idegennek az interneten? Megjegyzem, nem írtam olyat, hogy nem így lenne, én személy szerint leszarom, hogy te, vagy akárki más hogy éli az életét, semmi közöm hozzá, nem pofázok bele(ha nem teszed fel publikusan a kérdést, nyilván nem másztam volna az arcodba, hogy az igazamat bizonyítsam). Ha meg nem ezt akarod bizonyítani, akkor miért hozod fel az ejtőernyőzést? Btw nem hiszem, hogy jobb lenne az életem ejtőernyőzés után, egy székre felállva is kinyír a tériszonyom - de ha tudnád, hogy micsoda élmény összerakni egy működő játékot, hajjaj! (amihez kell festenem, modelleznem, programoznom, designt, és sztorit írnom.. - na, kb így nézett ki ez a néhány random hobbi, amit bedobtál).