Mit csináljak ilyenkor?

Elég gyerekes kis probléma, tudom, de kíváncsi vagyok. Volt már tapasztalatom pasikkal, de a kapcsolatok terén még nagyon kezdő vagyok. Van egy srác, aki nagyon tetszik, egy körben mozgunk, vannak közös ismerőseink, de még nem sikerült nagyon beszélnünk, úgy figyeltem fel rá, hogy mindig nézett, ebből leszűrtem, hogy talán tetszhetek neki. Nagy álmodozó vagyok, és hónapok óta róla fantáziálgatok, nagyon megfogott benne valami, ugyanazt érzem nála, mint az életemben eddig fontos szerepet betöltött személyeknél: hogy valami közünk lesz egymáshoz, van valami megérzésem. Az elkövetkezendő néhány napban szinte biztos hogy egy helyen leszünk, és nem akarom elcs*szni a dolgot, mivel ilyen helyzetekben kétféle álarcot szoktam húzni: vagy szörnyen kimért, zárkózott, flegma és közönyös vagyok, és levegőnek nézem az embert, vagy ilyen "rendezvényszervezősen" nagyon diplomatikusan, műmosollyal végigfeszítem az egészet, helyeselve, bólogatva, érdeklődően, mintha lenézném az embert vagy ez lenne a dolgom (mint egy tanár, stb). Amúgy elég magabiztos vagyok, a társaságban fontos szerepet töltök be, de egyszerűen erre gondolok, hogy ő is ott lesz és úgy kezdek viselkedni, mint egy kisiskolás, aki nem akar suliba menni hétfő reggel, leizzad a tenyerem, kiver a víz hacsak erre gondolok, mintha szörnyű vizsgára kéne mennem. Azt akarom, hogy felfigyeljen rám, de főleg hogy magamat tudjam adni, ugyanakkor lejöjjön, hogy tetszik nekem, de nem akarok nyomulós lenni. A legjobb dolog amit ilyenkor szoktam, hogy úgy kezelem az adott személyt, mintha haverok lennénk, és megpróbálom teljesen mellőzni, hogy amúgy odáig vagyok érte, így megpróbálni egy baráti hangulatot teremteni, ami ha működik később "átfejlődhet" mássá.

16l