Miért nem kellek egy pasinak sem?

17 éves lány vagyok,világosbarna hajam, zöld szemem van,alacsony vagyok,mindenki azt mondja szép ,aranyos,cuki.Minden fiú haverom mondja,hogy ha nem lennénk haverok,akkor tuti bepróbálkoznának,meg,hogy minden haverjuknak tetszem,mert külsőleg-belsőleg tök rendben vagyok,ami a mai lányoknál elég ritka..

De egyszerűen soha nem kellek senkinek...Fél éve volt egy barátom,már 4 éve tetszettünk egymásnak,a srác kb fél évig udvarolt,mielőtt összejöttünk, erre 2 hónap után kidobott,semmitmondó sablondumával..Azóta az önbizalmamat elástam jó mélyre..Fél év alatt,kb 5 hajszínváltoztatáson mentem át,annyira nem találom azt a lányt a tükörben,akire tényleg azt tudom mondani,hogy jól néz ki..

Aztán volt még egy próbálkozásom egy másik pasival..Neki csak pótlék voltam,mert még mindig a volt nőjét szerette..újra össze is jöttek..

Egyszerűen nincs szerencsém..Most is megtetszett egy srác,aki pont 1 évvel ezelőtt is tetszett,de egyéb okok miatt nem lett belőle semmi..Pont tegnap gondolkoztam,hogy újra próbálnám vele..erre ír legjobb barátnőm,hogy most vallott neki szerelmet a srác..

Meg minden helyes és rendes pasi a barátnőmre nyomul.. Jó,mondjuk az is benne van a pakliban,hogy a barátnőm eléggé nyomulós,és kissé könnyűvérű. Én pedig inkább a csendes típus vagyok,aki csak akkor beszél,ha van rá oka..Lehet,hogy ez a gond?

De akkor sem értem,hogy miért nem kellek egy normális srácnak sem..Sok helyen azt olvastam,hogy a nagydumás srácoknak inkább a csendesebb,visszahúzódóbb lányok tetszenek,mert abban van valami kihívás..

Valaki tudna valami tippet adni,hogy mit tegyek? Ne legyek ennyire visszahúzódó?

Jó,persze,tudom,hogy korai,meg várnom kell,hogy megtaláljon..De annyira hiányzik már,hogy legyen valaki velem,akivel az unalmas perceket eltudnám tölteni,akivel jó lenne felkelni,elaludni,nevetni,sétálni..