Ezt tenyleg meg lehet szokni?

Nyugi, meg fogod szokni, az idő majd segít. Az elején tényleg nehéz, meg amikor hazajön, az elválás is nehéz, de meg lehet szokni.

Tapasztalat. Több, mint 2 éve távkapcsiban élek itt Mo.-n. Az elején nagyon szörnyű volt, hogy ilyen távol van a párom, sokszor sírtam, de ez elmúlt egy idő után. Most már jobb, csak néha az elválás még mindig rossz.

Hagyj magadnak időt, még nagyon az elején vagy.

És jól csinálod, foglald le magad, hogy ne gondolkozz ezen a helyzeten. :) Itt a nyár, majd menj a barátnőiddel strandolni. :)

Én nem bírnám ki, nem tudtam megszokni. Hasonló helyzetben a párommal nagyjából egy hónapban egy hétvégét tudtunk együtt tölteni, ami nem sok (de még mindig több, mint ami sokaknak jut), sőt... Én ezt nem hogy nem szoktam meg, de egyre nehezebben viseltem.

Azt mondom tűzzetek ki egy határidőt, mert ha a "majd" marad az, akkor nincs mibe kapaszkodni és hamar rámehet a kapcsolatotok. Más az, hogyha azt mondjátok, hogy 1 évet kell így kibírnunk, vagy 2-t és utána minden jó lesz és más az ha azt mondom fogalmam sincs mikor de majd egyszer utána megyek, ha alkalmas lesz.

Nekem ez volt a legnagyobb gondom. A sok majd. Nem tudni, hogy ő jön-e haza, vagy én ki, de majd majd majd együtt leszünk. Eleinte még bizakodó voltam, aztán jött egy nagy völgy, amikor szinte minden telefonbeszélgetésünknél sírtam, a találkáink alatt is, végül pedig azt vettem észre, hogy már nem érdekel, elmúlt.

A társam legyen társam a mindennapjaimban, öleljen meg egy rossz nap után, beszéljük meg az érzéseinket, problémáinkat, bújjunk össze és a lehető legtöbbször ébredjünk egymás mellett, mert ennél nincs szebb! Nem látom értelmét a végtelenségig kitartani látatlanban valaki mellett, tehát igen, beszéljetek meg egy határidőt, ami reális és amihez igyekeztek tartani magatokat. Egy vízióba nincs értelme hinni. Biztosan személyiség függő, de nekem minden áldott nap összetört egy picit a lelki világom, amikor szükségem lett volna rá és nem volt itt. Akkor is, ha nem az ő hibája, a sors kényszerítette, hogy menjen. Próbáltam megértően hozzáállni, még is gyengének bizonyultam, ez van.