Miért ilyen nehézkes az összeköltözés? Vagy nem is akar összeköltözni?

Kb 1 éve szeretnék összeköltözni barátommal,mivel nem egy városban lakunk,így a nagy kérdés: hogy hol.Eleinte elvoltunk a hétvégi talikkal,ismerkedési szakasz..stb,meg az otthoni körülményei(ő dolgozik,de a család elég szegény,egy kocsi van csak,az övé,emiatt nem akarta annyira ott hagyni őket,aztán meggyőztem,hogy de akkor én alkalmazkodok jobban hozzá,költözzünk a közelükbe,nekem kellene bejárnom,de nem találunk már 2 hónapja ott albérletet.Ő nézegetett,de volt,hogy elfelejtette megnézni a helyi újságot,én neten nem találtam szinte semmit).Most le is álltunk egy időre a kereséssel.Végre eldöntöttük volna,hogy együtt lakunk,de lakást nem találunk..Ahol én dolgozok,ott könnyebb lenne találni,mert nagyobb város,de ő meg nem akar idejönni,mert nagy zaj,ő a nyugodt,vidékibb életet kedveli.Akkor most mi lesz?Ott nincs albi,ide nem akar jönni.Úgy érzem,meg se próbál alkalmazkodni.Mindig azzal jön,majd megoldódik,de nem tudom mire vár,a a sült galambra?Szeretem,nem akarok fenyegetőzni,hogy ha nem költözünk össze,ott hagyom,stb,Én lakótársakkal élek,nem a szüleimmel,de nem vagyok velük túl jóban,én innen már ha elköltözök,a párommal szeretnék élni.Aki szereti a másikat,az nem akarja minden nap látni,vele kelni,feküdni,most komolyan?Vagy én akarok túl sokat?Egyébként szeret,megbízható,hűséges,komolyra tervez velem(legalábbis ezt mondja).Mások egy hónap után összeköltöznek,alig várják,hogy együtt lakhassanak,itt meg megy a totojázás.Mindenki csak ezt kérdezgeti,na még nem költöztetek össze?(persze tudom,másnak semmi köze hozzá,de akkor is,már nekem kellemetlen) Úgy érzem néha,nem is akar velem együtt lakni. Szerintetek? 25 felettiek vagyunk mindketten.