Miért állítják egyesek azt, hogy akinek nem volt semmilyen párkapcsolata az nagy lemaradásban van és alkalmatlan?

Ezt mire írtad? :)

Igazából egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy egy kapcsolat 2-3 év múlva komolyodik. Elég sokan évekig elszórakoznak egy kapcsolatban úgy, hogy egyáltalán nem komolyodik a dolog. Aztán, amikor komolyodna, a másik fél kilép a dologból. Nem olyan egyszerűek és egyértelműek a kapcsolatok, amilyennek elképzeled. Pár kapcsolat után észre fogod majd venni. Az emberek nem annyira leegyszerűsíthető lények, hogy pár logikusnak tűnő viselkedést rájuk húzol és úgy viselkednek.

A focis hasonlattal már jobban érted?

KÉRDEZŐ!

,,egyedül is lehet a személyiséget fejleszteni nem csak párkapcsolatban erre vannak személyiségfejlesztő könyvek, baráti társaságok, család stb."

Teljesen igazad van, de lehetséges hogy az emberek többsége sem a baráti, sem a családi kapcsolataiban nem él meg olyan intenzív együtt létet mint amit egy párkapcsolattól el várnak és remélnek. Vagy olyanok akik nem tudnak elég önismereti szintet és így személyiség fejlődést elérni párkapcsolat nélkül. Ha te nem ilyen vagy akkor bizonyos értelemben magasabb szintet képviselsz, tehát értelmetlen azokkal vitáznod akik nem ilyenek, mert ők is csak magukból tudnak ki indulni, ahogy te is.

Ráadásul itt megint feldobhatunk egy vita témát, azaz a női-férfi kapcsolatot. Azok a férfiak/nők akik úgy gondolják a másik nem egy másik ,,faj" egyértelműnek tartják hogy meg kell TANULNI a másikkal való kapcsolat fenntartást. Szerintem te erről sem így gondolkodsz, vagyis megint csak ott tartunk hogy véleményed (véleményem) szerint nincs mit tanulni a párkapcsolat létesítésről.

A tapasztal emberek legnagyobb része képben van azzal kapcsolatban, hogy ha belemegy egy kapcsolatba, mit is akar és mennyi szexet akar majd. Egy tapasztalatlan még a saját szexuális igényeivel sincs tisztában.

Nem csak akkor van bénázás, ha az ember rágörcsöl. Akkor is van, ha nem tudja, mit kell csinálni. Maximum utána nem bánkódik annyit, de attól még bénázott.

Nagyon úgy néz ki ez a beszélgetés, hogy nem mások csipáját szeretnéd felnyitni, hanem magaddal kapcsolatban nem vagy olyan magabiztos, ahogy azt előadod, ezért minket próbálsz meggyőzni egy olyan dologról, amit máshogy tapasztaltunk. (Tudom, erre rávágod, hogy de. Akkor mégis miért nem az látszik?)

Én még 10 év kapcsolat után is úgy érzem, hogy van még mit tanulnom...

Amúgy az egész olyan, mintha azt írnád, hogy elolvastál egy csomó vízzel kapcsolatos könyvet, és azt mondanád, hogy te már tudsz úszni. Egy csomó képességet CSAK gyakorlatban lehet elsajátítani.

Azt hiszem, az utolsó hozzászólásodban leírtad a lényeget, kérdező. A problémádnak a lényegét, legalábbis számomra. Az a gondod, hogy van egy, az átlagostól eltérő elképzelésed a párkapcsolatok működéséről, és eszerint is éled/élnéd az életet, de a többi körülálló ezt megkritizálja, megvétózza. Feldobtad a kérdést, hogy erősítsünk meg abban, hogy nem kell nagy tapasztalat a párkapcsolathoz. Ezzel a legtöbb ember nem ért egyet, úgyhogy kapod itt is az osztást.

Ahogy már előttem is leírták, ha tényleg ennyire biztos vagy abban, hogy a személyiséged fejlesztése egyedül is megy, ne foglalkozz a körülötted károgókkal. Mert lehet, hogy neked tényleg megy. Különbözőek vagyunk, valakinek rengetegszer neki kell futnia ugyanannak a dolognak, míg tanul belőle, van, akinek először megy, nyilván, ők az igazán ritka eset. Mi innen nem tudjuk megmondani, hogy Te hol tartasz, a többiek az általános tapasztalatból indulnak ki.

Egyébként nekem sem volt "sok " párkapcsolatom, két db. félévig tartó, és mostanra három és fél éve ismerem azt a férfit, akivel idén házasságot is kötöttünk, és nagyon jól megvagyunk. Kopp-kopp. Három év nem nagy idő, szépen meg lehet ezt is kérdőjelezni, de attól még ezek a tények, amikkel szolgálhatok.

Előtte mi nekem segített a kapcsolt kialakításában-kollégiumban laktam együtt, több, mint 10 emberrel laktam együtt összesen, nem mindenkivel jöttem ki jól, de mindenkivel megtanultam együttélni, nőtt a kompromisszumkészségem, türelem, rálátásom, hogy egyáltalán mik lehetnek a probléma.

Az, hogy nem volt komoly kapcsolatom a férjemig, attól még én elég sokat ismerkedtem, számos randim volt, két sráccal fél évig "jártam"-ami mind hozzájárult ahhoz, hogy tudjam, milyen férfivel jövök ki igazán, milyen férfire vágyok, és ki az, aki engem is tolerál.

Nehezen tudom viszont elképzelni, hogy ezek nélkül az előzmények nélkül így alakuljon az életem, ezek mind kellettek hozzá, jó, hogy megtapasztaltam. Csak azért írtam le, hogy lehet így is, kevés tapasztalattal. ;-)