Hosszútávon a távkapcsolatotok hogy alakult?

Sziasztok!

Nem egy egyedi esettel kapcsolatban kérdeznélek titeket. Párommal 2,5 éve vagyunk együtt, távkapcsolatban élünk. -Egy helyre járunk egyetemre, ő levelezőn, én nappalin végzem az iskolát, de mindketten munka mellett. 3 település között ingázik jelenleg, mert más helyen van a lakóhely, munkahely és az iskola. Amióta az eszem tudom, nem hittem a távkapcsolatban, egészen addig míg össze nem jöttünk. Nem indultunk könnyen, de úgy gondolom, hogy sikerült egymáshoz jól alkalmazkodnunk. Így, hogy már ilyen hosszú ideje vagyunk együtt, egyre nehezebbé kezd válni az, hogy hetente, kéthetente találkozunk. Két hét már tényleg hosszú idő. Anyagiakban is sok, időben, meg mindenben. Egyelőre, legkorábban egy év múlva, vagy jövő nyáron tudnánk összeköltözni. Egyre jobban érzem, hogy nehezen bírom már a távkapcsolatot. Ő az életem értelme, együtt tervezzük a jövőt, családot stb. Mégis, nem látok kiutat, szinte végeláthatatlan ez az egy év. Sajnos, mostanság többet vitáztunk, olyan apró dolgokon, amiken nem kéne. Érdeklődnénk, akinek van hasonló tapasztalata, nálatok mi segített áthidalni? Hogy alakultak a dolgok?

A válaszokat előre is köszönöm.

25/N