Ez normális egy párkapcsolatban?

igen.

Én teljesen kiszorítottam az életemből a családomat mikor összeköltöztem a barátnőmmel. Hiba volt. Sajnos elfelejtettem kik is voltak azok akik mindent megadtak nekem amit csak tudtak.

A barátnőm elhagyott (hosszú miért), így most egyedül élek, a család viszont ímmel ámmal keres, ahogyan én kb 1 év alatt lassan eltávolodtam tőlük. Most én hívom őket többször.

Anno mindent 1 lapra tettem fel...buktam. Most építem újra a belső értékeimet.

26/F

Ez legtöbbször nem a társon múlik, hanem a gyereken, aki elköltözött. Én minden nap felhívom anyumat, hetente 1x pedig meg is látogatom őket 2 órára. Még ezt is kevésnek érzem sokszor, nagyon hiányoznak (4 éve költöztem el otthonról).

Az elején érdemes belőle rendszert csinálni, a család is keresheti, ha a gyerek annyira el van foglalva most a saját életével. Erre ez az egyetlen megoldás. Lehet ő is azt várja, hogy otthonról keressék, miközben az otthoniak azt várják, hogy ő jelentkezzen.

Nem feltétlen, de mi 1000km-re élünk, nem is tudnánk sűrűbben menni, mint 4-5 hónap.

A párom hetente-kéthetente beszél a szüleivel, de apa nem "tanulja meg a netet", hívni meg piszok drága, így marad az sms, amire vagy válaszol, vagy nem. Szomorú, hogy ennyire szarik rám, de ez van.

A nagynénémmel beszélek, meg unokatesóimnak is írok, ők válaszolnak normálisan.

Felnőttként már nem a szüleim az elsődleges családom. Igazából már akkor sem ők voltak, amikor még velük éltem, csak akkor ugye egy fedél alatt élve szükségszerűen több volt a kommunikáció. Amikor elköltöztem tőlük, akkor értelemszerűen jóval kevesebbet kommunikáltunk, viszont ez valamennyire sűrűsödött, amikor gyermekem született és szerettek volna unokázni.

Ami a barátokat illeti: valamennyire természetesen háttérbe szorultak, de ez nem csak rajtam múlt, hiszen akinek van saját családja, önálló élete, az arra fókuszál, tehát ők is ezt teszik. Az évek során úgy alakult, hogy azok, akik szinglik maradtak, jobban egymásra találtak, több időt töltenek együtt, ami érhető... egy kisgyerekes anya nem fog tudni rendszeresen bulizni járni, ők meg megtehetik ezért értelemszerűen egymással teszik. Tartjuk valamennyire a kapcsolatot, de ők sem igénylik már annyira a társaságomat, szóval ez kétoldalú dolog.