Családos emberrel elveszteni a szüzességem? És ha utána mégse kellek neki?

Igen, jól sejted, valószínűleg csak arra kellenél neki.

Valószínűleg, mert 100%-ra ismeretlenül nem lehet megmondani, de ilyen történetet már látott a világ nem is egyet...

...mármint hogy a családos férfi nem hagyta ott a családját egy szexuális partnerért.

31F

Nem érdemes ilyenbe belemenni. Csábítgat, csábítgat, azt hopp megkapja amit akar , és végül közli, hogy bocs de a családja fontosabb, mint ez a kaland.

Szerintem hanyagold. Aztán majd ha tényleg szingli lesz, akkor azt csináltok amit akartok.

Azért, mert neked még senkid nem volt előtte. Miért hagyná ott a családját egy tapasztalatlan lányért, aki pár év múlva úgyis rájön, hogy még élni akar, és otthagyja a francba. Ő meg fizetheti a gyerektartást 30+ évesen és nem lesz senkije.

Na, hát ezért. De ha ez magadtól nem jut eszedbe, akkor már értem, hogy miért tud könnyen játszani veled.

Drága naiv kislány, a pasi nem fogja otthagyni a nejét.

A szüzesség nem értek, hanem állapot.

Én is 18 vagyok, de lassan már 19, ez pedig lassan már egy éve történt. Megismertem én is egy családos pasit. Nagyon tetszett, főleg, hogy fiatalon házasodott, tehát olyan rengeteg nem volt köztünk a kor különbség sem, de már van gyerek.

Először csak írogatott, aztán találkozgattunk is. A feleségéről azt mondta, hogy nem túl jó a kapcsolatuk, meg még fiatal, nem akarja úgy leélni az életét, hogy nem boldog.

Szerencsére nem hagytam magam, és nem feküdtem le vele (nekem is ez lett volna az első). Aztán a felesége elkezdte mondani neki, hogyha tényleg ennyire sz**r a kapcsolatuk, akkor váljanak el, a férfi nekem úgy tálalta, hogy a nő is észrevette, hogy nem jó a dolog. De mondta, hogy a felesége azt mondta, hogy hajlandó lenne akár változtatni is, ha úgy dönt, hogy próbálkoznak. Ő meg úgy döntött. Azt is elmesélte, hogy beszélgetett velem és randiztunk is, mivel szerinte ez a tisztességes, hogy elmondja, újrakezdik. Szerintem pedig rájött, hogy velem nem fog játszani, hogy maradt a feleség.

Most ott tart a dolog, hogy az internet tele van a közös képeikkel, vigyorognak rajta, mint egy boldog család. Van egy közös ismerősünk az meg meséli, hogy a nő már bánja, hogy akkor nem lépett, nem akarja folytatni egyáltalán, de ugye kell a látszat, a nő meg azóta konkrétan gyűlöl (pedig a párja keresett meg először, de egy kicsit megértem) Nekem azóta lett egy egyedülálló barátom, aki nem hitegetett, nem váratott, sőt érzem, hogy neki én vagyok az első, nincs gyerek, nincs volt feleség. Nagyon boldog vagyok, mert olyan valakivel feküdtem le először, aki tényleg szeret, nem pedig csak ideig-óráig kell a feleség mellé. Nem tudom, hogyan bírtam ki, mert a pasi nagyon tetszett, de örülök, hogy nem feküdtem le vele. Pedig ha tudnád miket mondott nekem még amikor randiztunk... :D