Szerintetek mi meríti ki az érzelmi megcsalás fogalmát?

Igazából próbáltam utánaolvasni a dolgoknak, és sok mindent nem értek. Az én esetemben nem volt olyan, hogy a csaj inkább velem beszélte volna meg a gondjait, mint a párjával (bár azt sem tudom, vele mennyit beszélgetnek), nem is nagyon hívogatott, viszont többször ölelkeztünk, simogatta ő is a hátam, én is az övét, a haját, az arcát, a kezét, eleinte heti 1 nap több órát is eltöltött nálunk délutánonként. Nem volt csók, nagyon intim tapizás sem a részemről, de néha azt éreztem, hogy akár még ezt is megtehetném, ha nagyon akarnám. Szülinapi ajándékként meg akartam hívni sütizni, még örült is nagyon, bár zavarban volt, aztán egyik napról a másikra szinte jéghideg lett. Rákérdeztem nála, hogy a barátjának elmondta-e, hogy hányszor csalta meg velem érzelmileg a barátját, erre azt válaszolta, nem mondta el, és hogy ezt nem tekinti annak, meg ő különben sem hibás, mert mindig csak úgy gondolt a kettőnk dolgára, hogy bármiről beszélgethetünk stb. Ez így már megcsalás volt-e a részéről? Mert akkor még megírom neki egy szép e-mailben, hogy bármennyire is szeretné nem ezt hinni, de érzelmileg sokszor megcsalta a barátját, és nyilván nem ok nélkül nem beszélt neki a találkozgatásainkról és a testi érintkezéseinkről. Tudom, hogy én is hibás vagyok, nem is akarom mentegetni magam, de úgy gondoltam, nem tökéletesen boldog a kapcsolatában, egyáltalán nem is beszélt kettejükről. Nem vagyok büszke magamra én sem, de hízelgett ez az egész.