Férjemmel egyhangúan nem szeretnénk gyereket vállalni. Miért ájuldozik mindenki, aki ezt meghallja?

Szarni rájuk. Férfiként is meglepődik mindenki, hogy nem akarok gyereket. El sem tudom képzelni, hogy nőként ez milyen szar lehet.

Ne mások véleményére hallgass. Van akinek 16 évesen van gyereke, nekem 26 évesen se kéne.

Mèrt lenne bűn?Te màsra halgatsz?Azt tesztek az èletetekkel amit akartok.Nem mindenki akar gyereket.Ne a màs vèlemènyèvel foglalkozatok legyen màr eszetek.

Ne foglalkozz velük, nincs ezen semmi "ájuldozni" való! Van aki szeretne gyereket,van akik nem, másban lelik az örömet,boldogságot,ti a férjeddel ebbe az utóbbi csoportba tartoztok. Nincs ebben semmi rossz,mindenki úgy éli az életét,ahogy jónak látja.

Amúgy azt sem értem, hogy és ha megbánjátok? Az nekik fájni fog, vagy mi?

Mert sok a korlátolt ember. Szerintem aki nem érez magában affinitást a gyerekvállalásra az ne is vállajon gyereket. Van elég lelkisérült pszichopata gyerek, akik a rossz szülői minta miatt lettek lelkibetegek. Nem nagyon tudok szomorúbb sorsot elképzelni egy gyereknek, mint ha a szülei nem akarják őt és csak a külső nyomás miatt vállalták. Szerintem nagyon felelősségteljesen gondolkoztok erről.

Gondolom azért ájuldoznak, mert azok vannak többségben, akik vállalnak gyereket, ezáltal azt tekintik úgymond elfogadottnak. De igazából tényleg nem kell ezzel törődnötök, ez most kb. olyan, mintha ti azon ájuldoznátok, hogy mások meg gyereket vállalnak. Egyik ájuldozásnak sincs értelme, mert mindenkinek egyedi az életútja és a gondolkozása, úgy éli az életét, ahogy neki jó. Én sem akartam gyereket soha, egy időben én is hallgattam ezt, de mióta nem veszek róla tudomást, valahogy le is álltak a mondogatásával.