Nem tudom mi lenne a megoldás (hosszú)?

Rólam annyit, hogy 24 éves vagyok, mások szerint semmi baj nincs velem. Én érzem, hogy sokszor határozatlan vagyok, félek, meg visszahúzódó is vagyok néha. Szeretethiányom van, de megvan rá az okom, és így sajnos ha valaki megtetszik, könnyen beleszeretek meg fantáziálgatok. Szerintem ezzel lehet a probléma. Nem hiszem, hogy ráakaszkodnék a másikra, mert nem, szerintem egészséges mértékig vagyok érdeklődő, stb, de magamban őrlődök, és nagyon nehéz visszafogni magam, hogy ne legyek féltékeny, ne akarjak folyton a másikkal lenni. A másik ebből nem lát semmit. Szóval erre nem lehet fogni, hogy miért vagyok egyedül. Volt sok próbálkozásom, de egyszerűen nem maradnak meg mellettem a pasik. Olyan kifogások vannak, hogy nem keres kapcsolatot, nincs idő kapcsolatra, aztán látom, hogy másik nővel bezzeg van idő. Meg hogy nincs meg a kémia, nincs meg a szikra. Vagy hogy nem akarnak átverni. Már mindenféle típusú, korú, kinézetű férfinél próbálkoztam, illetve hagytam, hogy ők is.

Van munkahelyem, dolgozom évek óta, mellette még jelentkezem egyetemre, bár már van egy diplomám, családdal jóban vagyok, vannak barátaim, szeretem a vagány dolgokat, de közben a nyugalmat is. Egyedül is tudok lenni, építem az életem. Nem várom, hogy megmentsenek, inkább arra, hogy megoszthassam valakivel az élményeim, meg az életem. Igyekszem csinos lenni, nem vagyok igénytelen. Főzök, mosok, takarítok.

Annyi velem egykorú nő /csaj, vagy fiatalabb már rég komoly kapcsolatban él, vagy menyasszony, vagy babája van. Én örülök a boldogságuknak, de félek, hogy velem mi lesz.

Én nem okolom a másik nemet, de már abba belefáradtam, hogy magamban keressek hibát. És nem is szeretném marni magam sem.

Szóval szerintem teljesen normális nő vagyok, mégsem találjuk meg egymást az igazival. :(