Egyedülálló férfiak! Ha egy nő elétek áll és bevallja nektek hogy szerelmes/érez irántatok valamit azt értékelitek, előnyt jelentene? Vagy hátrányt?

Tegyük fel anno valamiért nem kezdeményeztem ennek több oka is lehet.

De ha vonzó számomra, azaz egymás számára vonzóak vagyunk, és épp nincs senkink, és 2 lábbal áll a földön, akkor adnék esélyt az ügynek

Érdekesek ezek az elméleti kérdések... Ha nem vagy benne adott helyzetbe honnan jut eszedbe pont ezt kérdezni?

De jól van, persze, érdekel, megértem.

Nő vagyok, a pasikat kérdezted, DE:nőként nem kezdeményeztem soha, de jelzést tettem már pasi felé arról,hogy bejön nekem. Ha veszi a lapot lép, ha nem veszi, akkor eleve veszett a dolog, vagy nagyon bátortalan a pasi, vagy tudatosan nem akar tőlem semmit.

Azt viszont tapasztalom,hogy a pasiknál általában nyerőbb az a nő akit meg kell hódítani mint az, aki maga kezdeményez.

Azt írod,hogy nem vadidegen a nő. Ha ez így van, akkor a pasi érzi,hogy mit akar Tőle,és lép ha akar.

Ha tetszik, akkor azt mondom, hogy oké, csak ismerjük meg egymást és megiszok vele egy fröccsöt.

Ellenkező esetben meg... fuckfriend. :D

Mondjuk én is nő vagyok, de azért leírom, hogy nálunk hogy volt ez.

3 évig tetszett egy pasi. Nagyon. De ő sosem tett egyetlen konkrét lépést sem, hogy összejöjjünk, ellenben nonverbálisan folyamatosan azt kommunikálta, hogy bejövök neki. Hihetetlenül idegölő volt...

3 évet vesztegettem el az életemből, amíg arra vártam, hogy megtegye az első lépést. Aztán egyszerre csak felébredtem...

Ébredésem oka egy másik srác volt. Valaki, akit - plátói szerelmem ellenére - képes voltam észrevenni.

Nála is éreztem a vibrálást, hogy bejövök neki, azonban úgy tűnt, konkrét lépésre ő sem képes. Elhívott ugyan randizni, de képesek voltunk egész este az autójában beszélgetni anélkül, hogy megérintett, vagy bármi konkrétat tett volna. (Miközben - ahogy utólag beismerte, ő is szenvedett, mint a kutya.)

Nekem itt lett elegem... Sosem kezdeményeztem azelőtt senkinél, pedig már elmúltam 30. De nem akartam újabb elvesztegetett éveket. Úgyhogy vettem egy nagy levegőt, és egyszerűen bevallottam neki, hogy tetszik, "nincs mit vesztenem-alapon".

Azóta is együtt vagyunk, és ennek már több, mint egy éve. És már megismertem annyira, hogy tudjam, bármennyire bejöttem neki, valószínűleg ő nem lett volna képes anno megtenni azt az első lépést. Egyszerűen ilyen. Pedig minden más szempontból fantasztikus srác.

Nekem meg ez kapóra is jön, mert legalább nem kell azon aggódnom, hogy félrecsajozik. :P