Társkeresésnél miért lett központi téma az egyedül élés, amikor ebben az országban egy átlag embernek alig telik rá? Ezt nem közösen kéne szervezni?

Nekem anyum vett lakást. Nem voltunk soha gazdagok, legalábbis én mindig azt hittem, szegények vagyunk, de anyu mindig spórolt, és jól csinálta.

19 éves korom óta dolgozom, és én ezt tanultam el. Hogy nem kell mutiba feleslegbe az iPhone meg a hiperszuper okostévé, amit nem is nézek, meg a napi túlárazott kávé meg bolti kaja...

Nekem emiatt két indokból fontos a különélés - mert nekem fontos az érzelmi önállóság, és nem tudnék olyan emberrel élni, aki nem tud nyugton maradni, folyton emberek kellenek neki, meg zsizsegés, gondolatokkal lenni nem tud.

A másik, hogy ha találok egy olyan férfit, akinek szintén ilyenek voltak a szülei, azzal valószínűleg hasonlóan látjuk a világot, nem kell extrém módon spórolni, de feleslegesen szórni a pénzt sem.

Nekem egy embernél, se nőnél, se férfinál nem szimpi a megyek fészekből fészekbe, mindig vigyáznak rám, nem kell soha magamra támaszkodnom.

A játék kedvéért tegyük fel, hogy van valaki, akit bizonyos mértékben kiszolgálbak otthon, magyarán kap a kajából ami készül, kimossák az ő ruháját is, neki is terem a kert és neki is karbantartják a lakást/házat. A hapsi/nő meg mondjuk újítgatja fel (tető/kábel/víz/festés/berendezés/felszereltség, elvégre ő a jövő nemzedék). Ha egy ilyen ember bebizonyítja, hogy képes egyedül mosni, főzni, vasalni, takarítani, kertet gondozni, szerelni, csak otthon ezeket nem ő csinálja, mert ez nem így alakult ki, akkor ugyan úgy szarba van nézve? (nem magam miatt kérdem) Van egy barátom, aki már közel a negyvenhez, de a szülőkkel lakik. A mindennapi dolgokban egyáltalán nem tesz keresztbe egy szalmaszálat sem, "csak" fejleszti az ingatlant + dolgozik + gyümölcsöst/szőlőt vásárol és méhészkedik, hogy abból plusz bevételre tegyen szert, hogy a családja javát szolgálja. Ettől függetlenül képes az egyéb feladatok ellátására, csak nem ez a szerepe a családban. Szerintem tök jól együttműködnek és egyáltalán nem dologtalan vagy perspektíva nélküli egyik sem. Anyu ellátó, apu karbantartó/pénzszerző, a gyerek meg gondozza az örökségét és ugyan úgy pénzt visz haza, mint apu. Akkor ő most lenézendő? Köpjem szembe, ha legközelebb találkozunk?

32/f

Egyetértek. Én személyesen rosszul vagyok a 30 felett már illik egyedül élni dumától. Ha nem megy, akkor biztos nyomi vagy...

Hát...egy világvégi telepről mentem egyetemre, minimálbér mellett évekig gyűjtöttem az indulásra és 28 évesen végeztem, addig hónapról hónapra éltem kvázi.

Biztos 2 év alatt összeszedek annyi pénzt, hogy egyedül éljek. Most az egyik szülőmmel lakom, szerencsére sikerült vennie egy kis házat Budapesten.

Eszemben sincs elköltözni. Ketten élünk, két kereső ember. Gyakorlatilag a fizetésünk jelentős részét félre tudjuk tenni, nem költjük semmire. Ha elköltöznék albérletbe, akkor kidobnám a pénzt az ablakon.

Az egyik szülőmmel kell élni egy nagyon jó környéken kertes házba. 2,5 szobábal 1,5 az enyém. Van ajtó a szobán, randizni meg nem otthon fogunk...

Ha egy nőnek ez nem elég az induláskor, akkor engem felejtsem el.

Ha majd együttélünk és építkezni akar, akkor benne vagyok, de nekem ez elég.

Viszont az elképesztően ciki, hogy 25 év körüli ismerőseim otthon élnek és játsszák a menő csávót, mert az egész fizetésüket elverik, rezsit és kaját majd anyu veszi...

Az meg hab a tortán, hogy a nők jelentős része ugyanezt játsza. Ránézek és az agyam eldobom, hogy milyen drága cuccokban járnak...aztán megismered és rájössz, hogy a fizetése minimálbér közeli, de mivel a szülőkkel él, ezért futja szolira, kozmetikusra, új körömre hetente meg Instagram posztolgatásra. :D

Kérdező, kamuvilágban élünk, ne törődj vele ki mit mond. :)

29/F

58%os azt szerintem még soha nem láttam leírva hogy emberileg (barátnak) ne fogadnának el az emberek (nők) valakit csak mert otthon él és eszébe se jut elköltözni. De a barátod nem egy párkapcsolatra és családi életre rendezkedett be. Ha holnap összejönne álmai nőével és a csaj egy év járogatás után (jogosan) elvárná hogy költözzenek össze vajon kilépne a marha kényelmes kis életéből majd önként és dalolva elvégezne olyan feladatokat ami a “nő dolga” mindezt leszakadva a szülőkről? Vagy a szüleihez akarná be költöztetni a nőt hogy ott milyen vígan el lesz? Esetleg viták árán otthagyná a szülői házat (majd a szüleit továbbra is istápolva a házat hisz az az öröksége újítgatva a saját családjától a pénzt így elvonva) élne tovább “külön a párjával” heti többször hazamenve és a közös feladatok alól kivonva magát élne valahogy?

Én nem azért várom el hogy külön éljen valamilyen módon (akár külön ház részben) mert a pénz szaga vonz. Hanem azért hogy ne egy a szüleitől leszakadni képtelen túlkoros tinit kapjak. Ugyanis ha huszonévesen nem vágyott valaki arra hogy magáról gondoskodjon 10-20 év elkènyelmesedés után egy jól működő szimbiózist (hisz ha nem működik jól nem élne ott) a szülőkkel nem fog felrúgni és 30-40+ évesen újat kialakítani. Nagy igazság hogy öreg kutya új trükköt nem igen tanul.

# 13

A játék kedvéért akkor most tételezzük fel, hogy összejön egy nővel.

A nő hibás, mert nem akar a férfi szüleihez költözni? Nem bántani akarlak, de itt valami nem kerek.

28 évesen szülőkkel élek. Beszállok a rezsibe, házimunkába, egyszerűbb ételeket el tudok készíteni. Nem láttam értelmét albérletre szórni a pénzt vagy a bankot tömni a törlesztővel. Jelenleg 10 milla megtakarításom van, ebből három éve meg tudtam volna venni álmaim kétszobás lakását. Most kapnék érte egy garzont. Jővőbeni családalapításra jó lesz az? Meg kéne vennem egy lyukat, hogy ne legyek lúzer? Kösz nem... Érdekel, miért van ez a helyzet, kedves okos kommentelők? Kérdezzétek azokat, akik megduplázták a lakásárakat pár év alatt...

Aki beszáll a közös jövőbe, azzal már mehetünk is lakást nézni. Aki meg a készbe akar csücsülni, annak nem én vagyok az embere. Ugyanolyan lehetőségei vannak a nőknek is, hát legyen a teher is egyenlő mindenben.

#17

És hol élsz? Mert pl. mi párommal vidéken 9 millióért vettünk egy 52 négyzetméteres 2 szobás, erkélyes, fürdős, konyhás lakást.

Szóval, ne egy megyeközpontú vagy fővárosi lakáshoz viszonyítsunk.

10 millióért simán kapsz 2 szobást lakást, kérdés az, hogy hol!