Ti hogyan tudtatok barátok maradni az exeteikkel?

Sok idő elteltével, és nagy tudatossággal. Nyilván a szexuális vonzalom nem, vagy csak nagyon lassan múlik ilyen esetekben, ezért is végzik sokan dugópajtikként.

Eleinte fura volt, szíven ütött a látványa. Aztán ahogy egyre többet találkoztunk, dumáltunk, ez a fajta "szorongás" elmúlt. És részemről a szexuális vonzalom is, teljesen (róla nem tudok biztosan nyilatkozni, de gondolom hasonlóan érez ő is). Emberileg pedig soha nem volt komoly gondunk egymással, csak voltak pontok, ahol egyszerűen nem illettünk össze, és a konfliktusokat nem tudtuk kezelni. Mindketten sokkal boldogabbak vagyunk mostani párunkkal, és örülünk a változásnak.

Többi exemmel nem igazán maradt fent a jó viszony, mert rájöttem, hogy túl alapvető dolgok idegesítenek bennük, vagy épp fordítva, amit anno nem láttunk, így nem tudunk miről, és hogyan beszélgetni. Haragban sem vagyunk, csak minek erőltessünk +1 barátságot, ami nem megy gördülékenyen, miközben mindenkinek megvan a saját társasága, élete, amire időt/energiát kell szánnia?

Úgy, hogy eleve nem sms-ben szakítottam, ha én mondtam ki a végszót, hanem élőben.

Csak beleszerettem valamiért és tartottam őt annyira, hogy élőben mondjam meg, hogy úgy látom, mások a célok, vagy a szakítás egyéb indokát.

Aki meg sms-ben vagy messengeren szakított velem, még ők kértek utólag bocsánatot a szakítás módja miatt, mert amúgy jó volt velem minden, jól érezték magukat velem. Csak abban az élethelyzetben phaszok voltak. Itt is megmaradt egy haveri szint.

Az első exemmel sokáig nem tudtam barát maradni, mert reménykedtem, hogy újra összejövünk, és nagyon nagy szerelem volt. Neki volt már újabb kapcsolata, de ő se tudott túllépni rajtam, annak ellenére, hogy ő szakított. Meg is akartuk próbálni még egyszer, aztán végül az élet közbeszólt, és nem lett belőle semmi. Ő azóta már egy 3 éves kislány apukája, nem tartjuk már a kapcsolatot, de jó is így, szépen elengedtük egymást és már boldog vagyok, hogy mindkettőnknek úgy alakult az élete, ahogy.

A másik két exem közül az egyikkel most találkoztam 3 év után, reméltem, hogy már tudunk normálisan beszélgetni, ami sikerült is, viszont elég nyilvánvaló volt, hogy neki még ennyi idő után is vannak érzelmei irántam, szóval sajnos ismét meg kellett mondanom neki, hogy részemről ez már nagyon le van zárva.

A harmadik exemmel sikerült egyedül normális, baráti kapcsolatot kialakítani, időnként ráírunk egymásra egy mizut, évente 1-2 alkalommal összefutunk, és teljesen jól elvagyunk, örülünk egymás sikereinek.

Összegezve: akkor lehet baráti kapcsolatban maradni az exekkel, ha már mindkét részről elmúltak az érzelmek és senkiben nincs már tüske. Másként nem nagyon jön össze a dolog.