Egy szakítás szélén álló párkapcsolatnál elmondjam neki, hogy beteg vagyok?

Értelmetlen elmondanod neki. Most elmondod, mi lesz? Maximum melletted marad, szánalomból vagy jobb szóval tapintatból, de a viszonyotok ápoló és ápolt-haldokló lesz. Aztán felépülsz talán, akkor majd örökre a szemedre veti, hogy "bezzeg én melletted voltam amikor haldokoltál és ez a hála blablabla" és akkor megintcsak itt tartanál.

Hagyd ott és kezdj új életet, ahol az első állomás a rák legyőzése lesz. Új emberként fogsz újjászületni, ahol ennek a figurának nincs helye.

Vívd meg a harcodat, nem kell egy kolonc benne!

Ez egyedül a te döntésed.

Ha nem akarsz vele maradni, akkor nem kell. Ez nem csak az ő döntése.

BÁr én már rég nem nevezném párkapcsolatnak azt, ahol ő havonta egyszer megy haza, de neked sem engedi, hogy látogasd.

"Meglátogatni nem tudom, egyszerűen nem akarja, ő is csak havi egyszer jön le."

Tuti van neki valaki más.

Ne szólj és szakíts vele. (bár már most sem vagytok egy pár)

Ez már így nem igazi kapcsolat. Nem is igazán értem hogy miért vagytok együtt.

Szerintem szakíts. Elmondhatod neki, mégiscsak az életed része, ez nem jelenti azt hogy együtt is kell maradnotok.

Neked MAGADRA kéne koncentrálni, arra hogy felépülj és ezt csak nehezíti ha egy ilyen "parkapcsolatban" szenvedsz.

Saját magadra fókuszálj, és arra hogy meggyógyulj!!:)

#3as...azért belőled is sugárzik a tapintat..az, hogy valaki rákos korántsem jelenti azt, hogy haldoklik. A Kérdező így is maga alatt van, hogy írhatsz ilyet?!

Kedves Kérdező!

Szerintem is szakíts vele és ne mondd el neki. Ahogy írtad, nem akarod, hogy sajnálatból maradjon veled, ez egyébként nem is helyes, jól látod. Aki ennyire nem foglalkozik veled, annak nincs joga ahhoz, hogy tudjon a betegségedről. Hidd el, jobb, ha a szüleiddel és a barátaiddal az oldaladon csinálod végig a dolgokat, ők stabilan melletted lesznek, nem kell neked az is, hogy miatta is idegeskedj, hogy mikor hív fel vagy látogat meg. Ez a kapcsolat egy fölöslegea stresszforrás, amire neked most nagyon nincs szükséged.

Kitartást és mielőbbi gyógyulást kívánok! :)

Kitartást és jobbulást! Remélem, hamar rendbe jössz!

Te mennyire érzed úgy, hogy érdemes küzdeni ezért a kapcsolatért? Ha úgy érzed, van még esély a megmentésére, szerintem mondd el neki, talán erre van szüksége ahhoz, hogy észhez térjen. Ha már tényleg csak vegetáltok egymás mellett, úgy mérd fel, hogy van-e értelme megosztani vele. Inkább hajlok afelé, hogy mondd el neki, de végső soron te ismered, te tudod, hogy milyen jelenleg a kapcsolatotok dinamikája. Sok erőt kívánok a gyógyulásodhoz!