Mikor összeköltöztetek a párotokkal, milyen problémák merültek fel és hogy tudtátok azokat megoldani?

Mi volt az ok, amiért kiábrándultál?

Nekem apróságok voltak (2 emberrel laktam együtt), pl rend és tisztaság jellegű kérdések, de nem csinált senki semmi olyat, amitől a másik végül elmenekült.

4 év után.

Meg kellett szokni, hogy már nekünk kell mindent csinálni a szülői házból kikerülve.

Voltak viták, de a szeretet túllendített.

Nem volt semmilyen problémánk. Mi úgy költöztünk össze, hogy ismertük egymást. És nem, ez nem idő kérdése. Gondolom nem jött fel nálatok semmilyen komoly téma, soha nem beszéltétek át, hogy konkrétan ki mit hogy tervez és mihez hogy áll hozzá. Az intő jeleket meg direkt figyelmen kívül hagytad. Azért ha valaki mondjuk nem segít a házimunkában vagy más a pénzügyi kultúrája annak elég egyértelmű jelei vannak összeköltözés nélkül is.

Mi másfél év után költöztünk, elképzelni nem tudom hogy lehet úgy együtt lenni valakivel 5 évet, hogy meg se ismered és nem beszélgettek semmi fontosról. Ahol 2 hónap után hatalmas kiábrándulás van azt szerintem nem kell erőltetni.

9honap utan. Konkretan 1 het utan kozolte h ha csak bogni tudok mehetek vissza anyamhoz.

Az alapproblema az volt h o nagyon pedans en meg hozzakoltoztem 2 nagyon kicsi gyerekkel, nyilvan nem volt mindig rend es tisztasag, akarta o ezt nagyon az eszevel de a benne levo rendszereto vki befeszult es taho lett. Csak az tartott vissza h nagyon messze koltoztunk, nem ugralhattam haza. Az elejen sokat elmaszkalt baratokkal, kollegakkal, heti 3x biztosan, egyszeruen levegore volt szuksege tolunk, tul eles volt a valtas az agglegenyeletehez kepest, aztan szep lassan osszecsiszolodtunk, en nagyon igyekszem, o segit es elnezobb is azota. 4eve elunk egyutt,ha evi 2vitank adodik, akkor sokat mondok.

Szoval nem szabad elszaladni az elso nehezsegnel.