Jogosan akarok több szabadságot a kapcsolatomban?

A barátnőmmel fèl éve vagyunk együtt ès néhány hete össze is költöztünk. A problémám az, hogy azt érzem, hogy nagyon ràm van telepedve. A rajta múlna, akkor 0-24-ben velem lenne. Szoktam heti 2x meló után edzèsre jàrni ès sokszor kèpes ő kèt órát ràm vàrni olyankor csak azért, hogy együtt haza tudjunk menni, pedig ezerszer elmondtam, hogy ne vàrjon ràm. Reggel neki egy óràval később kène mennie, mint nekem ès kèpes akkor is velem jönni ès vàrni egy órát csak azért, hogy azt a fèl órát, míg én beérek együtt tudjuk tölteni. Ez az egèsz màr nagyon kezd engem zavarni mert rossz érzés, hogy nincs semmi szabadidőm vagy csak alig van. Elmondtam màr ezt neki, de nem érti meg, azt hiszi, hogy ezt azért akarom mert màr nem szeretem. Ha nincs velem, állandóan hívogat, ha pl van fèl óra szünetem, akkor elvàrja, hogy egész vègig beszèlgesünk vagy amikor a buszon ülök.

Féltékeny is és sokszor azt érzem hogy nem csak màs lànyokra, hanem anyàmra is . Múltkor anyám korhàzban volt ès munka után mindig meglàtogattam ès ő szerinte túlzàs, hogy én mindennap bemegyek hozzà. Azon is behisztizik, ha elmesèlek egy sztorit amiben benne van valamelyik exem, de nem rajta van a hangsúly hanem a törtèneten, ès kèpes rajta behisztizni, mert neki fàjó pont az, hogy korábban is volt valakim.

Egyik nap màr kimondtam, hogy vége, de kikönyörögte, hogy kèr még egy esèlyt, de semmi nem vàltozott.

Most hétvegèn elmegyünk valahova, ő szerinte ez segíteni fog, de, ha semmi nem lesz màs akkor nem tudom mi lesz.