Mit szólnátok hogyha a párotok, akivel együtt tervezitek az életeteket, szeretne venni egy lakást, de úgy hogy mindet ő fizeti, szóval az övé lenne a lakás?

1.Van pénze, és be akarja fektetni, nem akarja bonyolítani a vagyoni helyzetét;

2. Egyelőre nem akar közös egzisztenciát.

3. Nem veled képzeli el a jövőjét.

Az ő különvagyona. Ha van pénzed, vegyél te is.

Nekem van egy exem, aki már kitudja hanyadik palijával van. Azzal akarnak összeköltözni, már lehet meg is tették.

Hallottam pletykát, hogy venni akar a srác házat, de úgy, hogy exemnek ne legyen benne része.

Exem ugyan is egy utolsó ribizli. Már vele is úgy jött össze, hogy csalta az exét. Szóval nem akarja, hogy bármi mód idővel elvigye a házat a feje felől.

Ha vesz magának egy lakást lelke rajta. Viszont nem költöznék be vele úgy hogy kvázi vendég vagyok. Milyen hamar jönne elő egy veszekedés alkalmával hogy "az én házamban laksz"?

Arról nem is beszélve hogy ha sikerül gyereket csinálni a "közös" otthonba és a drága úgy dönt nem akar babázni mit kezdek magammal?

Nem mennék bele. Nincs bajom a kikapukkal nekem szerencsére már van lakásom így meg van a menekülő útvonal nem gond ha más is kiépíti magának. De ha közös jövő a cél közös gyerekkel akkor közös otthonba kell megvalósítani.

Gondolom nem vagytok házasok. Akar magának házasság előtt szerzett vagyont. Ami ha a kásőbbiekben lesz házasság-ami ne így legyen, de válással végződne-akkor is 100%-ban az övé maradna. Te annyit tehetsz, hogy nem teszel pénzt sem a felújításba, sem a hitelbe, semmibe.

Nálunk is akkor vette a férjem az első lakását, amikor már együtt terveztünk, de nekem nem volt pénzem, ő vett fel hitelt és az alaptőkét is ő tette bele. Aztán elcseréltük egy nagyobbra, ami már közös néven van.

Attól függ, ha a kapcsolat elején vagyunk mondhatni, hogy most szeretnénk összeköltözni még csak, akkor nem venném zokon feltétlenül. De akkor is lenne egy B-tervem arra vonatkozóan, ha egyszer kitalálja, ő az úr a házban, mert ő vette, és nekem ott nincs szavam.

Ha már régóta együtt vagyunk, tartós a kapcsolat, tudjuk, hogy hova tartunk az életünkben, már szó volt esetleg házasságról, gyerekvállalásról, akkor ebbe így nem mennék bele. Egyrészt nem érteném, hogy ha közös életet akar, akkor mi baja a közös tulajdonnal, másrészt meg ha neki is olyan a hozzáállása, mint itt pár korábbi válaszolónak, akkor semmi keresnivalónk egymás mellett.