Hogyan változtatnátok a dolgon? Szeretnék gyereket de be merjek vállalni így?

Őszintén, én semmit nem mernék kezdeni egy olyan emberrel, aki magától nem jut el odáig 28 éves korára, hogy leállítsa az anyját a kenyérkenésben meg ruhakikészítésben. Meg nem veszi ki az anyja kezéből a fakanalat néha-néha, hogy márpedig ő most megtanul megfőzni egy paprikás krumplit (tetszőlegesen bármire behelyettesíthető). Nekem ez már 14 évesen is eszméletlen kellemetlen lett volna...

Amúgy meg, max próbáljatok meg együttélni, és baromi szigorúan, tételesen beosztani, kinek mi a dolga és mikor. Talán akkor beletalál a rutinba... és semmit nem szabad ráhagyni.

Passz, mosni én se tudok, de mennyi lehet elmagyarázni, ezt öntsd ide, ezt nyomd meg, ezt meg ezt ne rakd össze, ennyi, én se tudok főzni azaz hát valamennyire, fura dolgokat eszek, ha lenne párom ne is főzzön nagyon nekem mert válogatós vagyok, de tényleg, nem tehetek róla, elkezdek öklendezni egy csomó dologtól, ja meg én k*baszott őszinte vagyok ha jó ha nem. Bár fura mód akivel én ismerkedek még burkolni is tud, személy szerint én élőbe ilyet még látni se láttam, mondjuk én azért 28 még nem vagyok. ui. a papírmunkákba is gyér vagyok, melóba is elég sok idő kellett, hogy azokat meg tudjam írni normálisan, de gyakorlati dolgot elég vagy 2x megmutatni, de ha valamit valaki akar, akkor azt meg fogja tanulni.

De először bizonyítson, aztán gyerek.

Amúgy ha a nő dolga a takarítás meg minden, akkor legalább el is tart?