Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi lenne a legjobb megoldás?
10 éve vagyunk együtt a párommal, akivel nem bejegyzett élettársi kapcsolatban élünk. Megjegyzem, nem vagyunk már mai gyerekek, mindkettőnk háta mögött válás van, gyerekeink már felnőttek, külön élnek.
A válásom után kb. egy évvel jöttem össze vele, kisebb vitákat eltekintve harmonikus a kapcsolatunk, de mostanában érzek némi feszültséget az anyagiak miatt és nem tudom, mi lehetne a megoldás.
A válásom után én vettem saját nevemre egy lakást, hitel nem volt rajta. Az ismerkedésünk után kb. egy hónappal hozzám költözött. Neki a válása után nem maradt semmije, csak egy akkor 7 éves autója. Nekem nincs kocsim. A kezdetektől fogva kérte, hogy a pénzt én osszam be, ő ezzel nem vesződik. Közös kasszán vagyunk, ő megtart valamennyi összeget a hobbijának, keveset félre is tesz magának, ezekből soha nem volt vita. Ha kell valami drágább dolog, anyagi helyzetünk függvényében átbeszéljük.
Most jutottunk el oda, hogy az ő fizetése kb. utolérte az enyémet, az első pár évben a negyede volt, majd kb. két évvel ezelőttig a fele. Soha nem éreztettem vele a különbséget.
Mostanában viszont érzem néhány beszólásából, hogy bántja, amiért a lakásból semmi nincs a nevén, holott azért költünk rá, kisebb-nagyobb felújítások vannak. Én a saját jövedelmemből is meg tudnám ezeket valósítani, csak hosszabb ideig tartana. Mondtam, hogy nem kell ezekbe beleadnia, hiszen az én lakásom értékét növeli, ő döntött úgy, hogy beleszáll, mert az ő kényelmét is szolgálja. Viszont érzem benne a tüskét.
A lakásomból nem szándékozok a nevére íratni, egyrészt, mert az megvolt már akkor is, amikor összeköltöztünk, másrészt tudom, hogy öröklés esetén a saját gyerekeimnek ebből csak kára és vitája származna. De nem akarom a párom sem kihasználni, soha nem is éreztem, hogy így lenne.
Rosszul látom a dolgokat? Tényleg nem tudom, hogy mi lehetne az optimális megoldás. Volt már valaki ilyen helyzetben?
válasza:Ha ő visszamenőleg tulajdonrészt kér, akkor te meg visszamenőleg kérj lakbért.
Legyél mondjuk eszméletlen jó fej, és legyen a lakbér az ő számára havi 40.000 Ft.
Az évi 480.000 Ft. Tíz év alatt 4.800.000 Ft.
Mennyit is költött a lakásra?
De én az ő álláspontját is megértem, szeretne olyan helyen élni, ahol tulajdonos is, nagyobb a stabilitás. Mármint ha most szakítás jönne, ő mehet az utcára kb. Akkor kérdezd meg, hogy mekkora tulajdonrészt szeretne, becsültessétek fel az ingatlant, és vásárolja meg. Aztán fizesse vissza a kölcsönt a banknak, te meg fektesd be valamibe a pénzed. Nem tudom hogy hol van, mekkora és mennyit ér az az ingatlan, de talán egy olyan egyszobás minilakást tudsz belőle venni, amit aztán kiadhatsz, vagy fenntarthatod menekülési opciónak, ha véletlenül rosszra fordul a kapcsolat.
Igen, ha szakítás jönne, valóban mehetne az utcára, bár nincs tervben szakítás, de az élet kiszámíthatatlan.
Másrészt egyáltalán nem szeretném eladni a lakásom és 10 év után kevesebb, kisebb lakással és értékkel kijönni a kapcsolatból, mint amikor belementem, holott az én jövedelmem sokáig jóval több volt.
A felújítás pénzbeli nagyságát nehéz megbecsülni, a 10 év alatt kb. 5-6 millió forint lehet, ha az inflációt is nézzük.
Én nem vezetek, a kocsit szinte mindig ő használja. Felajánlottam, hogy a régi autó helyett vegyünk egy újabbat, ami szintén csak az ő nevén lenne, de ezt nem akarja.
válasza:Elvált nő vagyok, saját tulajdonnal.
Igazat adok neked kérdező, én sem íratnék az élettársamra semmit a kapcsolat előtt szerzett dolgaimból - főleg magam és a gyerekem miatt.
Ha jól értem, az elmúlt években eleve nagyobb arányban részesült a jobb életszínvonalból, közös dolgokból, mint amit beletett… valahogy nem érezném fairnek még emellett pluszban azért adni neki (adott esetben a gyerekemtől elvéve), hogy a lelke ne sérüljön.
A felújításba beszállás - 10 év alatt a mai értéken 5-6 millió fele azért nem egy egetrengető, ha egyébként tényleg ott él!- lehet, hogy nem volt valami jó ötlet.
Megbeszélném vele, mit látna megnyugtatónak, jónak.
- kapja meg a 10 év alatt betett 2,5-3 millióját, de onnantól külön kassza, mert valahogy ez meg feléd nem lenne fair, ha már 10 évig “szedte a hasznát” az ingyenlakásnak meg a többszörös fizetésedből ráeső jobb dolgoknak (gondolom nem a járdaszigeteken volt nyaralás stb.)
- közös tulajdont így, hogy házasság sincs, közös gyerek sincs nem ajánlok. Ha mindketten elmentek, akkor meg a kb vadidegen gyerekeitek marakodhatnak rossz esetben
Hiába húzza az orrát- nagyon nem jogos.
Különkassza és max bizonyos értékben (pl bankbetétről, nyugdíjbiztosítástól, értékpapírokról- tehát nem valami ingatlan RÉSZtulajdonról, amivel megágyazol valami jövőbeni osztozkodásnak, konfliktusnak az élettársad és az örökösöd között!- lehet a javára végrendelkezni közjegyző előtt.)
- nekem ment tönkre ezért párkapcsolatom (és ma is haraggal jut eszembe): az elvált férfi beköltözött hozzám és az egy szem gyerekemhez a saját otthonomba. Hiába keresett 3* annyit, mint én (milliós nagyságrend), tele volt adósággal, állandóan ment a rinya, hogy neki 2 gyereke van (többszázezrek (!!!) mentek gyerektartásra, a többi meg törlesztésre meg effélére- ha ezt időben tudom, az utca túloldalára megyek át, mikor meglátom, nem még kapcsolat :)
Aztán milliókat kért kölcsön - volt eszem, szerződéssel történt- nem adott semmit a közösbe (mert úgyis kell fizetni a villanyt, nem?! felkiáltással, meg hogy ő 2 hetente 3 napot úgyis a gyerekeinél van meg egy csomót utazik munka miatt stb.).
…és még ez UTÁN ment a nyafi meg a szájhúzogatás, hogy együtt KELL élni az én kisfiammal, ezért neki több JÁRNA (nem derült ki, miből…), meg nehogy már ő tartsa el (szó sem volt róla, hiszen saját magát sem tudta, hiába volt jó bevétele).
Folyamatosan mentek a megjegyzések, hogy én hogy osztom be a pénzem (500 eFt felett keresek, nincsenek hiteleim stb.)
Hiába tudta az ismerkedési időszakban a legjobb arcát mutatni (és eltitkolni a botrányos pénzügyi dolgait)- az együttéléssel pár hónap alatt kibuktak a dolgok és útilaput kapott, mert gyakorlatilag élősködő volt adósságspirállal.
A “legjobb” az egészben, hogy fizetési meghagyással, vagy 8-9 hónappal az eredeti határidő után sok-sok (apró) részletben, szerencsétlen nyugdíjas anyja számlájáról utalva tudtam csak visszaszerezni a milliókat, amit kölcsönkért.
(persze még ő volt felháborodva…)
válasza:Én nyitnék neki egy megtakarítási számlát és egy ideig nem költenék többet a lakásra.
Ha tényleg bekerült 5-6 millió forintja, akkor most nagyságrendileg ennyit tegyetek félre ennyit, hátha összejön az önerő egy közös lakásra, és akkor ő sem az utcára menne egy szakítás esetén, hanem kivásárol onnan.
Nagyon köszönöm az eddigi válaszokat, elgondolkodok rajtuk. Nehéz helyzet ez, látom én is. Valamilyen megoldást találni kell.
Közös lakást nem szeretnék, főleg nem hitelből. Én már inkább élni akarok, mint hitelt fizetni.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!