3 év után összeköltöztem párommal és mégsem éreztem azt hogy mi egy család lennénk,veletek volt ilyen?

En nagyon sok pasi mellett érzem azt, hogy kivulrol nézve minden nyugis, együtt élünk, ott fekszik az ágyon, en főzök, este szex stb MINTHA egy család lennénk, vagy osszetartoznánk, MIKÖZBEN folyamat azt éreztem, hogy csak a holnapi nap sem biztos, hogy nem e szakitunk.

Minden nap azt érzem általában minden eddigi kapcsolatomban, hogy lehet csak 1 nap van es holnap szakitás van.

A másikon mindig azt érzem hogy neki ez most kényelmes, de azért nem ragaszkodik hozzá foggal körömmel.es nem sok kell kilépnie ebbol.

Néha kiprobálom azt az érzést, megjatszom magamban mintha a férjem lenne aki mellett nem kell aggódnom "énekelgetve" főzök mintha 20 evig is bizhatnék abban hogy egyutt maradunk, az ilyen pillanataimban amikor bízom a másikban, bízom a kapcsolatunkban, hiszek bennünk, egyszeruen megdöbbent az amikor a másik nekiáll veszekedni..

Különbözik az elképzelésetek az életről. De ha szeretitek egymást, akkor beszélgetni kell, és kerülni kell hogy a másik ezt támadásnak vegye. A beszélgetés azt jelenti, hogy "meg akarlak érteni", és hogy te is megérts engem.

Van amikor az ember élvezni akarja a szabadságot, az életet. Ehhez neked is jogod van... van amikor jó elmenni a haverokkal sportolni, vagy a csajoknak egy bevásárlós napra.

Szerintem beszélgessetek többet. Nem kell végletnek látni, ha eltűnnek az érzelmek. Sokszor a családtagjaink, barátaink felé sem érzünk lángoló szeretetet, mégis szeretjük őket. Egy kapcsolatot meg fel lehet frissíteni.

Ha a srác érett, akkor jó érzés látni, hogy a párja küzd a kapcsolatukért, és nem ellenségesség miatt veszekszik, hanem mert együtt szeretne élni vele.

De lehet h mindkettőtöknek változtatni kell, és az összecsiszolódás folyamat.

Attól hogy összeköltözöl valakivel, még messze nem lesztek egy család. Ez nem így működik.

Lakótársak, haverok is élhetnek egy helyen adott esetben, ők mégsem család. Nem olyan az egymáshoz való viszonyuk.

Nekem pl a férjem a családom, mert szeretem, mert ő a lelki társam, mert vele képzelem a jövőm, mert együtt akarjuk leélni az életünket, boldoggá tenni egymást, együtt leküzdve az esetleges nehézségeket, és mert hivatalosan is összekötöttük az èletünket.

Mi egy csalàd, egy összetartó szövetség vagyunk, ez egy érzés, feltétlen bizalom, mély szerelem és őszinteség kell hozzá.

Ha majd megtalálod az igaz szerelmed, ő lehet a családod, és vele kapcsolatban ezt így is fogod érezni.