A párom nem vesz részt a házimunkában, hogyan tudnék ezen változtatni?

24, kissé elhamarkodottan vonsz le következtetéseket. :)

Semmi probléma az önértékelésemmel, minden szinten teljesen rendben vagyok. Kimondottan szép, okos, csinos nő vagyok, mérnökként a karrierem is rendben van, önbecsülésem létező jelenség, nem vagyok kapcsolatfüggő és kiváló anyuka is vagyok. Az én nagy gondom mindig is az a fránya nagy lustaságom volt, ez vitte sírba szegény férjemet is, aminek ez lett a következménye. Azért nem semmi, hogy ezt 7 évig türte és nem robbant előbb.

Szép dolog kijelenteni, hogy ezt meg azt te a büdös életebe nem tűrnéd el, de az ok-okozati viszonyokat teljesen figyelmen kívül hagyod. Nem önbecsülésem nincs, hanem van önkritikám, csak manapság, ebben az iszonyatosan túlérzékeny, feminista világban nem ildomos kimondani, hogy igen, én voltam a hibás. Minta nőként bűn lenne elimserni, hogy valamiben hiányosságom van.

De mint írtam, megoldottuk, boldog, kiegyensúlyozott házasságban élek és tökéletes társai vagyunk egymásnak. Nem is értem, miért kéne tovább magyaráznom, hogy sikeresen megoldottunk egy problémát, amit az emberek nagy része ezek szerint nem tud, mert rögötn szakít és önérzetesen kikér magának mindent is.

Az a baj, hogy vállalt valamit, és úgy nem csinálja.

Te pedig ott hibáztál, hogy végül megcsináltad.

Mosogatógép és fizetett segítség, és új munkaelosztás lenne jó szerintem. Mind a ketten csak annyit vállaljatok és csináljatok, amennyi nektek belefér.

“ Felfejlődtem és rendesen végzem a dolgom”.

Nem városi nő vagy hanem egy elmaradott (…..), aki a szocializmusban nőtt fel valamikor régen régen .

Ha nő lennél akkor nem zavarna a “feminizmus” szó…..

De te egy pasi vagy aki itt írogat olyan példákat ami a férfiak álma: elordítom magam, kidobálom a cuccait, összetöröm és mindjárt úgy van minden ahogy én akarom. Mert én vagyok a férfi.

Ez egy szép álom amit leírtál , de csak a te fejedben létezik. Nő ilyen marhaságokat nem ír.

Nagyvárosi nő vagyok, 30-as .. :D

Igen, zavar a feminizmus, mert mar reges régen atlepte a józan ész határát.

Rohadtul nem ezt írtam, kerlek értelmezd megegyszer.

Nem az a baj hogy veled így bánik a férjed. Neked ez a normális, szíved joga.

De hogy ezt ideböffented a kérdezőnek, hátha ő is elkezd ordibálni, kidobálni a nő cuccait meg összetörni.

Ez a felháborító.

Ilyen nő nincs, meg férfi sem aki ilyen módon ledegradálja magát meg az önbecsülését.

Te egy pasi vagy akinek bilibe lóg a keze.

Mivel lépte át a józan ész határát?

Mi zavar téged? Konkrét példák vannak?

Nem fog változni, ez az igazság. Akinek nincs igénye arra, hogy rendben éljen, akinek megfelel, ha ömlik ki a mosatlan, ha kosz van, annak már soha nem lesz erre belső igénye. Összevesztek, akkor összeszedi magát 2 hétre, aztán minden megy tovább.

El kell döntened, le tudsz-e élni így egy életet. Tudod, nem véletlenül mondják, hogy suba subával, guba gubával.

Nekem a szomszédaim ilyenek. Amúgy jófejek, jóban vagyunk a gyerekek miatt is, tehát emberként nincs velük gond, de mindenre lusták, hát ami náluk van... Ők lusták takarítani, lusták főzni, elpakolni, lusták a kertet rendben tartani, a teraszuk úgy néz ki, hogy hagyjuk inkább. Még a kinti ülöharnitúrán is a 2 éve megvett, mocskos, macska által összejárt, szagos huzat van, annyira nincs igényük, hogy kimossák.

Na, beszéltük is a férjemmel, hohy ők jól egymásra találtak, mert ilyenek. Bármikor voltunk náluk, tiszta kupleráj volt az egész ház, ők még mindig mondják, nem értik, nálunk hogy van ilyen tisztaság és rend több gyerek mellett. Na, én nem tudnék ilyen emberrel együttélni, ők meg nyilván olyannal, mint én.