Külföldre költözés új kultúrába a párodhoz? Hogyan lehet "ottani" életet, kapcsolatokat kialakítani?

Mondjuk szerintem egy komolyabb kapcsolathoz eleve szukseges az erzelmek arnyaltabb kifejezesere valo kepesseg es ahhoz a nyelvtudas :) En 6 evet eltem kulfoldon, angolul irtam a szakdolgozatomat, 5 eve nemzetkozi cegnel dolgozom, ahol 2 nyelven beszelek. Vmikor honapokig meg sem szolalok magyarul. A kommunikacios problemak abbol fognak majd adodni, h egyikotoknek sem anyanyelve az angol. Es majd akkor fog elojonni, amikor az osszekoltozes, esetleg csaladalapitas szintjere leptek.

En 5 eve vagyok a parommal es rengeteg olyan kommunikacios felreertes van, ami egyreszt a kulturalis kulonbsegekbol, masreszt a nem anyanyelvi szintu nyelvtudasbol adodik...De persze, mi is megoldjuk, athidaljuk ezeket, bar nekunk azert majdhogy nem azonos a kulturank. En biztos nem tudnek komoly kapcsolatra lepni egy szelsosegesebb kulturaban elo ferfival, ha nem beszelnem anyanyelvi szinten az o nyelvet.

Csak azert irtam ezt le, m latom, h fiatal vagy nagyon :) En mar kicsit idosebb vagyok es tobb eves kulfoldi let van a hatam mogott. Amit irtam, vonatkozik egyebkent az egyeb kapcsolatok kialakitasara is. Kulfoldon soha nem fogod magad igazan otthon erezni es az ottaniak sem fognak 100%-ig befogadni. Persze, ettol en pl meg szeretk kulfoldon elni, ezzel nincs is gond. Csak az ember hajlamos illuziokat taplalni.

Nem tudom, milyen orszagban elsz, de nekem pl a meetup.com segitett kicsit az itteni kapcsolatok kialakitasaban. Ez egy olyan oldal, ahol csoportok vannak kulonbozo erdeklodesi korrel es idonkent talalkozokat szerveznek. Nekem nagyon bejott, m a masodik nyelvet igy tudom gyakorolni es baratokat is szereztem :)

Amugy meg a Face-en is korulnezhetsz, h vannak-e olyan csoportok azon a kornyeken, ahol laksz, ahova erdemes csatlakozni. A sport is egy jo ismerkedesi lehetoseg.

Ami a parom kornyezetet illeti, hal`istennek a kapcsolatom a csaladjaval a kezdetektol fogva nagyon jo. Ez fugg attol is, h a parom csaladja nagyon nyitott es kedves, tehat az elejetol kezdve csaladtagkent tekintettek ram es miutan megyozodtek arrol, h a fiuk boldog velem es tenyleg jol megvagyunk, igy en is csaladtagnak erzem mar magam. Bar nekunk mar vannak kozos gyerekeink is, ugyh ez segit az osszetartasban. Es tenyleg abszolut szamithatunk egymasra. :)

Ami a parom barati koret illeti, nos az mar mas. 2 fele barati kore van, az egyik a gyerekkori haverok - persze csak pasi - akikkel eljar neha iszogatni. Veluk amolyan felszines barati a kapcsolatom, m egyiket sem ismerem igazan. A masik kor a hozzank hasonlo parok, akikkel szoktunk osszejoveteleket szervezni. Ez egy kb 20 fos tarsasag es nagyjabol mindenki ismeri egymast. Arra ne szamits, h eletre szolo baratsagokat fogsz kotni, m bar velem is mindenki nagyon baratsagos, de megvan a tavolsagtartas. Tehat pl a lanyokkal nem hivogatjuk egymast hetente, h mi ujsag, meg nem szervezunk kulon talalkozokat. Ez nekem nem gond, m en egyebkent is gyakran jarok Mo-ra, ahol sok nagyon jo baratom van, szinte mind gyerekkori es megvan veluk a rendszeres kapcsolattartas, sot ok is jonnek hozzank latogatoba. Meg nyilvan ideje sem nagyon van senkinek a csalad, meg a munka mellett meg rendszeresen talalkozgatni.

A tanacsom tenyleg annyi, h a nyelvet tanuld alaposan es legyel kozvetlen, baratsagos. Ha a tarsasag nyitott a befogadasodra, akkor minden siman fog menni :) De illuziokat ne taplalj, m teljesen mas elni egy orszagban eveket, evtizedeket, ott dolgozni, mint eltolteni 6-7 napot havonta.

Ha nyitott vagy (az írásodból úgy tűnik igen) akkor menni fog az ismerkedés :)

Légy mindig érdeklődő ha valakivel beszélsz, mesélj te is magadról, és akkor ugyanúgy sikerülni fog barátokat szerezni mint pl egy egyetemen. Egy idő után már fel sem fog tűnni hogy úgymond egy másik nyelven, másik kultúrával ismerkedsz. Ugyanúgy lesznek szimpatikus meg kevésbé szimpi emberek, de majd kialakul hogy kik azok akiket kedvelni fogsz. Sok érdekes ember van még a világban, és szerintem felnőttként már jobban észreveszi az ember ki az igaz barát.

Írta az előző válaszoló hogy soha nem fogod otthon érezni magad külföldön. Szerintem ez hozzáállás kérdése! meg emberfüggő is. Ha a magánéletedben is minden rendben, és kialakul a napi rendet, lesznek ismerősök, a nyelvet is beszéled akkor semmi akadálya (jó persze az itthon is mindig megmarad otthonnak, de érted :D)

A kultúra nem tudom mennyire áll hozzád közel, de azzal kapcsolatban is csak annyit tudok mondani hogy legyél nyitott érdeklődő, és akkor tudod igazán megismerni a szokásokat.

Szerintem ez biztos érdekes része lesz az életednek, és most annyira bele éltem magam, mert én imádok egyik országból a másikba költözni :D

Ja és még a nyelvről annyit hogy általánosságban én ha másik nyelven beszélek, akkor sokkal őszintébb tudok lenni másokkal. Valahogy nem bonyolítom túl a gondolataimat, csak kimondom amit én érzek. (párkapcsolatra, barátokra vonatkozóan is)

Tehát ki hogy éli meg ezt a dolgot. amikor kapcsolatban éltem sosem éreztem hátrányt. Inkább kihívásnak és szórakozásnak tekintettem a nyelvi "nehézséget"