Ez hogy lenne fair, jó kompromisszum?

Párommal most költöztünk össze nálam. Ő 40 órában dolgozik, plusz napi 3 óra utazás, jobban keres nálam,fix fizetése van.

Én 20-30 órában dolgozom, mellé levelezőn tanulok, van alkalmanként plusz bevételem, de ez nem minden hónapban, kicsit kevesebbet utazom.

Megbeszéltük, hogy felesben fizetjük a dolgokat, ez eddig rendben is van.

Azt is megbeszéltük, hogy a házimunka is felesben megy.

És itt kezdődnek a problémák, ugyanis a párom a fejébe vette, hogy mivel Ő sokkal többet dolgozik, így vegyek ki nagyobb részt az otthoni munkából.

Még rá is bólintanék, de amikor kereset-idő arányosan akartam felosztani a dolgokat (hogy fizessen picit többet ő, cserébe nagyobb részben viszem a háztartást, szerintem így korrekt, hogy ha más szempontból is, de egyenlő mennyiségben viseljük a terheket), akkor pont a párom mondta, hogy nem-nem, felesben.

Másrészt én az a fajta vagyok, aki úgy gondolja, hogy soha ne legyen akkora kupi, amit nem lehet összekapni napi húsz perccel (szennyes egy helyen, mosatlan a mosogatóba, ha olyan beáztatva, ha valami kiömlik töröljük fel, stb.) Amíg egyedül voltam működött is. A párom rendetlen. Ruhák szétszórva a nappali-háló-fürdő háromszögben, aztán vagy tiszták vagy nem. Ha elfogy mondjuk a sült hús, akkor a tepsit nem beáztatja, hanem az étkezőn hagyja, hogy aztán csutakolhassam fél órát. Ha főz, akkor hagyja hegyekben a mosatlan, mivel ha főz egy húsz perces kaját, akkor az én dolgom mosogatni a 220 edényt és levakarni a tűzhelyet. Tegnap ezen rendesen össze is vesztünk.

A lényeg, hiába dolgozom kevesebbet, de ezt direkt így választottam, hogy legyen időm tanulni, letenni a jogsit, nyelvvizsgát.

Szóval ennek fényében úgy gondolom, hogy igenis ha felesben vannak a dolgok, legyenek felesben. Ha kevesebbet keresek és ugyanannyit fizetek, akkor hiába dolgozik többet, takarítson ugyanannyit.

Mielőtt megszóltok, ha tényleg fáradt, beteg, a kedvében járok, átveszem a dolgokat, nem arról van szó, hogy naplóban vezetem a feladatokat.

Vagy tényleg sárkány vagyok és nincs igazam?

Megbeszéltük, hogy este átbeszéljük a dolgokat, ki hogyan látja és gondoltam előtte megkérdezek másokat is.

(Amúgy jó kapcsolatunk, mindent meg tudunk beszélni, de az együttélés még új mindkettőnknek. Én eddig egyedül voltam, Ő az anyjával élt és így picit nehézkes összecsiszolódni, hiszen nekem megvan a kialakult rutinom, Ő meg nem volt eddig "befogva" házimunkázni.)