Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ti vállalnátok ebben a helyzetben egy eljegyzést?
Apró jelekből érzem, hogy a párom fejében erőteljesen jelen van az eljegyzés. Nagyon nagyon szeretem, igent is mondanék, de vannak dolgok amik miatt félek tőle.
Nem is én, hanem a szokásos társadalmi nyomás, hogy mások mit szólnának.
1. Picit több mint egy éve vagyunk együtt. De ez már a második kör. Voltunk 4 évig együtt majd 2 évig külön. Ezt a történetet most nem firtatnám.
2. Nem élünk együtt, feleslegesnek tartunk albérletet fizetni ha már van olyan megtakarításunk (pontosabban a páromnak), hogy 1-2 év múlva minimális hitellel lakást vehetünk. Akkor már az albérlet árával is előrébb vagyunk.
3. Én jelenleg munkanélküli vagyok, így nem tudok besegíteni az előrejutásunkba. Persze rajta vagyok hogy találjak, és ketten haladjunk előre.
És itt jön képbe a társadalom. Ma az az elfogadott hogy költözzünk össze mielőtt bármit komolyabbra fordítanánk. De most miért elítélendő hogy én az eljegyzés után, de az esküvő előtt költözöm csak össze a párommal? Az emberek miért ítélik el azokat akik nem a muszáj alapján élnek? Tehát nem úgy hogy pipákat gyűjtök és csak akkor jöhet a következő lépés ha az előzőt teljesítettem.
Tudom hogy a családom is ilyen és picit majd ez belerondít a boldogságomba. És szeretném előre megerősíteni magam hogy majd leperegjen a Na de kislányom mondatkezdet, és a hasonlóak.
Én szeretem imádom a párom, ő is engem, mi tudjuk hogy mit szeretnénk EGYÜTT elérni.
válasza:Én egyetértek ebben az esetben a 'társadalommal'. Azért, mert számomra az eljegyzés nagy dolognak számít és nem mondanék úgy igent, hogy kétely van a szívemben bármi miatt is. Azt pedig a saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy lakva ismerszik meg az ember.
De ez az én véleményem, ettől még lehettek nagyon boldogok!
válasza:Ha mindketten azt érzik, hogy együtt szeretnétek leélni az életeteket, akkor legyen így, és ne számítson más, főleg ne ez az idióta birka társadalom.
Elárulom, a környezetemben több olyan párt ismerek, akik nemrég házasodtak, és előtte nem éltek együtt: semmi problémájuk nincs, boldogok együtt. Anyámék 25 éve házasok, egy napot nem éltek együtt előtte, aztán még mindig együtt vannak. Nagyszüleim meg még többet éltek együtt boldogon. Nem ettől lesz stabil egy kapcsolat, hanem hogy mennyire becsülik meg egymást a felek.
válasza:Nem éltünk akkor sem együtt, akkor még bőven tanultam és nem akartam senki nyakára költözni. Emlegette akkoriban is az összeköltözést, de tiszteletben tartotta, hogy majd akkor teszem nyugodtan ha nem neki vagy a szüleinek kell eltartania.
De elvből sem költöznék össze senkivel szülőkhöz. Annak túl sűrűn nincs jó vége....
válasza: válasza: válasza:Hát 16-os, igen elég érdekesre sikerült a hozzászólásod. Nála nem probléma hogy MOST nincs munkám, segít keresgélni, de nem vetné a szememre. Jobban izgat engem hogy nincs munkám mint őt.
Egyébként mikor dolgoztam, pont neki nem volt munkája. Én sem vetettem volna a szemére, hogy nem dolgozik.
Tudod! Van egy olyan fogadalom hogy jóban rosszban, ami attól nem fog semmissé válni hogy valamelyikünk nem dolgozik. Egy párkapcsolat arról szól, hogy a problémákat megoldjuk!
De ki tudja, mire megkéri a kezem, lehet már lesz is munkám. És tessék akkor egyenlő arányokkal indulunk :D
válasza:Nem vagyok híve a gyors összeköltözéseknek.
Nekem a férjem már közel egy éve udvarolt (közben megismertük egymás családját, barátait), amikor megkérte a szüleimtől a kezemet, majd a két család jelenlétében felhúzta a gyűrűt az ujjamra. Akkor ez volt a divat, a társadalom elvárása, s ezzel magam is azonosulni tudtam, nem esett nehezemre. Fél évvel később megtartottuk az esküvőt
válasza:.... folytatás :
Az esküvőnk után volt a nászéjszaka (előleg nem volt).
Kezdetben az én szüleim házában kaptunk egy szobát, így megtanultunk nemcsak egymáshoz, de a szüleimhez is alkalmazkodni, aminek később is nagy hasznát vettük.
Mindketten egyetemisták voltunk még, tanulás mellett dolgoztunk, megtakarítani is tudtunk, lakásra gyűjtöttünk.
Három gyönyörű gyermekünk született, közben beköltöztünk a saját lakásunkba, közel a szüleinkhez.
Nagyon szerencsések vagyunk, mert a szüleink is barátokká lettek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!