Hogy magyarázzam el a szüleimnek hogy én nem akarok nagy felhajtást?

Sem én, sem a párom nem szeretne sok fős, vőfélyes, hetedhétországra szóló lakodalmat..Mi csak megesküdnénk templomban(mert én hívő vagyok) és esetleg meghívnánk a szűk családot egy ebédre ill. vacsorára. Ez ebből állna: Szüleim és nagyszüleim, párom anyukája és nagyszülei, 3 testvárem(még fiatalabbak, nincsenek családjaik) és a párom nővére és élettársa. Esetleg még a keresztanyám. Ez így összesen 15 fő lenne, és természetesen mi állnánk az egészet. Semmi zene, dj, vőfély, semmi, csak beülünk vhova közösen enni. De ha ez nem lenne es csak a emplomi szertartás, nekünk az is megfelelne, merthát oda hívhatok akárkit, de lakodalmat nem akarunk. Anyukám viszont azt mondta hogy "azt meg ne merd csináni hogy elhívod az öreganyád és utána nem vendégeled meg". Ebbe belementünk, bár a legelső terv 2 tanús esküvő volt. Anyám ebbe az ebédes/vacsorás közös étkezéssel meg is elégedne, de nagyobb gond az apám. Ő mindenáron nagy lakodalamat, sok emberrel, cigányzenekarral, vonatozással, vőféllyel stb...mint régen. Apám erősködik hogy majd ők fieztik az esküvőt, nekünk nem kell beleadni(jó anyagi helyzetben vannak, meg sem kottyanna nekik) de ha megengedneém hogy ők fizessék, akkor az lenne amit már feljebb írtam. Sőt, ő azt hiszi hogy én csak viccelődök, mikor arról beszélek hogy nem lesz lakodalom, és csak legyint, hogy majd megbeszéljük. A múltkor már annyira felmérgedtem hogy rákiabátam hogy nincs mit megbeszélni, itt nem az a kérdés hogy lesz e esküvő vagy nem, hanem hogy te ott leszel e vagy nem! tudom nem volt szép tőlem, kesőbb meg is bántam, de már annyira mérges voltam..de ő még ennek ellenére is azt hiszi hogy nem gondolom komolyan és "megjön az eszem". Mindenbe beleüti az orrát, mikor a párom elment hozzá októberben hogy szeretné megkérni a kezem(mert ő csak úgy nélülük akarta, de mondtam neki hogy legalább ebben járjuk a kedvükben), akkor azt mondta neki hogy most nem, mert most nincs nekem ilyenekre időm (márminthogy nekem a kérdezőnek!) és hogy majd májusban és nyáron meg megtarthassük az esküvőt. Szerintetek ez normális? Pedig milliószor elmondtam neki hogy februári esküvőt akarok, azért ment el oktőberben, sőt, hogy mégjobban a kedvében járjunk, úgy csináltunk a párommaé mintha én a lánykérésről nem tudnék semmit.. Nem tudom már mitévő legyek.. A februári esküvőről ennyit. de mindegy, ezt még túlélem. A következő dolog, hogy mi még nem élünk egy háztartásban a párommal, mert míg a szüleim fizetik a tanulmányaimat addig itt kell laknom..de hát már többé kevésbéé ott tartózkodom, de azért otthon is vagyok..Most van az utolsó évem, és júniusban szeretnék hozzáköltözni. Anyámmal beszéeltem róla, ő azt mondta: Tudom, hogy nem vagyok az összeköltözés híve, de ha ti így látjátok helyesnek és kitartotok egymás mellett akkor én nem állok az utatokba. Apám pedig felháborodva azt mondta: Meg vagy te őrülve?? Hisz még össze sem vagytok házasodva!! Addig biztos nem engedlek oda..Mégcsak eljegyezve sem vagy, nem tudhatod hogy még mindig akar! Erre én csak azt mondtam, hogy örülj hogy egyáltalán bevettünk az eljegyzéses dologba, ma már ez úgy van, hogy a férfi megkéri a lány kezét es az apát meg sem kérdezik. Te meg lettél kérdezve és akkor is ellenünk cselekedsz. Szóval innetől kezdve ha eljegyez akkor az csakis a mi kettőnk dolga lesz és érvényes lesz, ha megkérdez, ha nem. A párom azóta eljegyzett, anélkül hogy mégegyszer megkérdezte volna apámat, nem volt eljegyzési ebéd vagy ilyesmi csak én meg ő. Mostmár csak az esküvő a probléma..mi tévő legyek?? HA nem házasodunk össze, nem enged elköltözni vagy az lesz az éra hogy nagyon összeveszünk, viszont ha felhozom az esküvőtémát akkor rögtön jön a lakodalommal..szeretem őket, és nem haragszok rájuk, nem akarok haraggal elválni tőlük, és szeretném ha ott lennének az esküvőmön. De olyanon amit én tervezek meg és én döntöm el hogy milyen. Ja és hogy fair legyen, párom anyukája azt mondta bármikor odaköltözhetünk, nincs semmiféle ellenvetése vagy feltétele, ők nem annyira pénzesek, fizetésről fizetésre élnek, de azt mondta ha nagy esküvőt akarunk ő fesz fel kölcsönt (amit mi persze nem engedünk és nem is kívánjuk tőle), egyrészt mert mi fuzetjük ketten, és ha nagy esküvőt akarnánk, akkor az én szüleim hajlandóak lennének állni az egészet gond nélkül.