Mit csináljak ebben a helyzetben?

Negyvenes, házas férfi vagyok rendezett családi élettel és körülményekkel. Viszont itt jön a DE!

Az utóbbi évben kijött rajta egyfajta pszichés blokk vagy gát, vagy nem is tudom mi. Kétszer voltam szerelmes az életben, de sajnos egyikkel sem jött össze egy hosszabb kapcsolat, egyéb okok miatt. A jelenlegi feleségem nagyon tetszett, de a stílusával, a hidegségével elnyomta azt az érzést, és így elfojtva el is halt bennem. A problémám az, hogy sosem szeretkeztem még olyan nővel, akibe szerelmes lettem volna, és vica- versa. A feleségem sosem volt szerelmes belém, és ezt mindig is éreztem, viszont az életben nagyon jól tudunk együtt működni. Sőt, soha ennyire passzos nőt nem találtam eddig, csak hát érzelmileg ott van az a bizonyos DE. Egyre jobban azt érzem, hogy szeretőre van szükségem, mert az a hegyomlásnyi kiadatlan érzelmi töltet, adni és kapni akarás már megőrjít. Viszont ezzel meg szembe megyek önmagammal és a családommal.

A másik oldalon meg azt érzem, hogy egy rakás kudarc és szerencsétlenség vagyok, egy szerethetetlen senki. Hiába van meg mindenem, mindenünk, de ez az érzés csak erősödik. A feleségem olyan mint egy tükör, a cselekedeteiből azt érzem hogy csak jó fej vagyok, de semmi testiség, semmi lelki törődés, semmi.

Lassan azon kaptam magam, hogy állandóan mások házasságát figyelem, és irigykedem. Érzelmileg tök egyedül érzem magam, és lehet hogy pont ezért 0-24-ben csak a szex jár az eszembe. Lehet hogy csak a törődés és a közelség érzése miatt. Pár év alatt rengeteg nőt ismertem meg, és egyúttal gázoltam beléjük. Sosem feküdtem le egyikkel sem, de nagyon jólesett a részükről a figyelem, majd mondtam nekik hogy nincs értelme.

Részemről a válás nem járható út, mert a családomat nem fogom otthagyni. A felépített életemet nem fogom romba dönteni. Van még más megoldás???