A párom reggeltől estig dolgozik ha szabadnapos akkor meg itthon csinálgassa a ház körüli munkákat. Mit tegyek, hogy velem is törödjön?

ne kamuzzátok már le a kérdést, én is ismerek ilyen típusú embereket. vannak, akiknek a munka még a saját gyerekük születésénél is előrébb való. ami persze nem valami nemes dolog, de így lettek nevelve, kódolva.

baromira oda kell tenni magát az embernek, ha meg akar élni a mezőgazdaságból. de elég csak bármilyen fajta vállalkozásra gondolni. egy kőműves, egy vízvezetékszerelő sem él meg ha mindenféle mondvacsinált okra hivatkozva lemondja a munkákat. legyen vasárnap éjjel, vagy épp a házassági évfordulója.

a mai 50-es 60-as emberek arra lettek nevelve, h dolgozzanak, sokkal kötelességtudóbbak mint manapság sok fiatal. mondom ezt egyébként hasonló korúként mint a kérdező.

ez úgy tűnik a megszöksz vagy megszoksz esete. nagyszüleim is hasonló munkamorálban éltek, együtt dolgoztak 24/7, és évente 1 hónap szabadságuk volt, azon kívül egy perc sem. mai fejjel el sem lehet képzelni, hogy hogyan bírták. nyaralni sajnos nem igazán jártak, azt tudom. néha egy kis kirándulás erre-arra. az viszont tény, h nem voltak hóvégi gondjaink.

láttam a nagyimon, hogy néha azért örülne egy kis változatosságnak, kimozdulna jobban, de a papám nem vágyott rá, így max egyedül ment, vagy velünk jött.

sosem láttam lázadozni, megtanult ezek között a korlátok közt élni, szórakozni, kikapcsolódni. most azért ne erőszakosnak, vagy valami üvöltöző zsarnoknak képzeljétek nagyapámat, egy nagyon nyugodt ember volt, hangos szót nem hallottam tőle, és tisztelte a mamámat, de a mai nyelvhasználattal élve munkamániás volt.

vagy beszállsz te is a bizniszbe, vagy lelépsz egy nagyvárosi fiúval, mert az apjának tépheted a szádat, ez nem fog változni.

Ez tényleg a megszoksz,vagy megszöksz és ha az előbbit választod,akkor azt tényleg el kell döntened Magadban,hogy ezt az Életet Te választottad és akkor rinya nélkül,mert ezt Te szeretnéd....tudom nem egyszerű döntés és kitartónak kell lenned.

Egyébként azt is el tudom képzelni ebben a szituban,hogy ez ott A vélemény,nagy A-val,hogy "nem női munka".El tudom képzelni azt is,hogy így ki van rekesztve.Persze ha rosszul gondolom,akkor igenis állj be és hidd el jó irányba fognak elmenni a dolgok a családdal is ha látják rajtad a segíteni akarást.

Jaj, most sokan itt letámadják a kérdezőt, hogy biztos büdös neki a munka. Azért megnézném az itt válaszoló nők többségét, hogy mennyire fűlne a foga az e fajta munkához.

Nem kell itt szépíteni a dolgokat. Én is hiába vagyok házias, szeretek sütni-főzni, a lakás rendben van, de nem tudnék reggeltől estig kapálni.

Sőt az itt válaszolók 99%-a nem.

Egyszerűen mert mások vagyunk, ezért nem mi és nem is a kérdező a hibás. Viszont akkor keresni kell egy olyan partnert, akivel azonos az életcélja.

Nem ezt túllihegni.

Meg tudlak érteni ! Nálunk is hasonló a helyzet :( !

5 hónapos kislányunkkal vagyok egész nap és várom, hogy haza jöjjön. Iszik egy kávét, megpuszil és megy tovább dolgozni.Vagy maszek vagy a házunkon . Én ezt jól értem, hogy miattunk teszi mindezt, nem lenne jogos ezért Őt kritizálnom, azért mégis nyomorék érzés egész nap nélkülözni. Ha nagy ritkán itthon van egy délután, akkor sem hármunkról szól a nap, hanem alszik mert fáradt. Persze ezt is megértem. Vajon engem ki ért meg ?! Ki érti meg, hogy magányos vagyok és szomorú ? Nem mondhatom neki, hogy lelkifurdalást okozzak neki, hiszen értünk dolgozik és az is érthető ha fáradt ! Mit lehet tenni...semmit !