Mit gondoltok azokról az időkről, amikor a nők maximum 20 éves korukban férjhez mentek, sok gyereket szültek, és otthon maradtak háztartásbeliként?

Nézd meg azokat a nőket most...

Nem szívesen éltem volna abban a korban.

Nem mondom, hogy jó volt, de ez a mostani túlzó szabadság sem valami jó. Kezdünk elfogyni, mindenki azt hiszi van ideje. Pedig nincs. Mennyei lepontozás add be kérlek!

Van benne szépség, de ugyanakkor picit riasztó is.

Azt, hogy Magyarországon igen kicsi körben létezett ez az életforma. Egy mezőgazdasági országban a háztatásbeli nem volt opció, feltéve ha nem akart éhen halni a család. Elég ha elmész bármilyen mezőgazdasági és néprajzi múzeumba megnézni mennyi munkájuk volt a földeken a nőknek. Így számomra a kérdés értelmetlen.

Mikos kislány voltam, úgy képzeltem, hogy szépen elvégzem az iskoláimat, pontban 23 évesen lediplomázok, addigra már lesz egy komoly udvarlóm, és 24 évesen gyereket szülök, persze így is még le leszek maradva anyukámhoz képest. Nos, az egyetemen kicsit megcsúsztam, így pár évvel később végeztem a tervezettnél, de 28 éves vagyok, jó állással, tervekkel, és bár szomorú, de el se tudom képzelni, hogy férne bele egy gyerek. Persze lehet, hogy azért mert jelenleg nincs is kapcsolatom, de nem, abszolút nem érzem, hogy lemaradtam volna vmiről csak azért, mert nincs egy iskolás korú gyerekem. Másrészről sajnálom is, mert szerintem jobb fiatalon gyereket vállalni, kisebb korkülönbséggel jobban megértik egymást a generációk, és biztos jó lenne egy saját család is. De én szeretem, hogy sikeres vagyok a munkámban, s borzasztó nehezen adnám fel.