Jogos ha a szülők nem támogatják jogász fiúkat abban, hogy egy szülésznőt vegyen feleségül?

:-) mitől iskolázatlan egy szülésznő???

A kedves szülők nem iskolázatlanok, hogy még azt sem tudják, hogy a szülésznő is felsőoktatásban tanulnak/végeznek???

Egyébként pedig a jogász fiú is pontosan ugyanolyan büdöset carik,mint a szülésznő barátnő vagy a kedves szülők!!!

Vannak ilyen családok. Mikor én jogon tanultam, kérdezte az oktatónk, kinek NEM jogászok vagy orvosok a szülei, csak ketten nyújtottuk a kezünket...

Szóval a jogászcsalád magasan képzett menyet képzel el, ez valahol megérthető az ő szemszögükből. Ami furcsa, hogy ha már bigott hülyék, a saját gyereküket miért nem tudták intoleráns hülyévé nevelni? Akkor most nem kéne megmondaniuk, mit csináljon, hanem a kis robot tudná magától is:D:D

Persze nem tudjuk, hogy csak jogászt fogadnának el a gyerekük mellé, vagy más diplomás embert is, pl. ha egy szociológusnak van PhD-je, az jó? vagy ha valaki orvos?

Szerintem nem baj, ha a fiú iskolázott, a lány pedig nem, fordítva viszont már tényleg vetne fel néhány kérdést.

Hallottam ilyet, sőőt ismerősi körben volt, csak a fiú ápolónőt vett el, csóró felmenőkkel. Az volt az érdekes, hogy a szülők ugyan értelmiségiek voltak, de az ő felmenőik meg mezőgazdasági munkásként a földet túrták, szóval a fene nagy felsőbbségi tudat csak egy generációs volt. Nem beszéltek velük, megszakították a kapcsolatot, és csak akkor állt helyre, mikor szétmentek. Nem mindenki tud úgy élni, hogy a szülei a nagy ellenségek, előbb -utóbb megmérgezi a kapcsolatot.

Valahol megértem, hogy a szülő jót akar azzal a gyerekének, hogy minél feljebb jusson, társadalmilag, minden téren, de nem hiszem, hogy eddig el kellene menni. Nyilván annak senki nem örül, ha a sikeres gyerekére valami potyaleső ráakaszkodik, de nem hiszem, hogy minden esetben erről van szó, ha nem a szülőknek tetsző foglalkozású párt választ a gyerekük. Ha nem szülésznő lenne, hanem orvos, akkor az ilyen meg abba kötne bele, hogy nem elég jó a családi háttér...

Èn is szülésznő vagyok, de nem gondolom magam tanulatlannak. 3 éven keresztül minden vizsgám és gyakorlati értékelésem 5ös lett. Olyan munkám van, amire mindig szükség lesz. Nem fizetnek jól, de imádom csinálni, és szerintem ez legalább annyira fontos, mint a jó fizetés.

Volt hosszabb kapcsolatom orvossal is, aminek én vetettem véget, ugyanis hiába származott jó családból, szinte én tartottam el. Természetesnek vette, hogy mindenhol én fizetek, mert nehogy már főorvosként dolgozó anyjától kérjen pénzt... ez ment 1 évig, akkor untam meg. Mindig kiemelte, ha vki neve előtt ott van a 2 betű. És az sem volt mindegy, hogy orvos-dr vki, jogász-dr, vagy egyéb...először azt hittem, csak vicc ez az egész, de kiderült, hogy teljesen komoly. Nem mondom, hogy minden doki ilyen, valószínüleg sikerült kifognom egy ritka nagy parasztot, de sok hasonló gondolkodásút ismerek. Szerintem a jogászoknál is van hasonló felsőbbrendűségi dolog.

Ha a fiú szülei ez miatt nem támogatják a házasságot, a lány helyében szóba sem állnék velük. A fiú meg gondolkozzon el, hogy normális dolog-e hogy a szülei ennyire meg akarják határozni, hogyan éljen. Bizonyos kor után a legtöbb ember tud önálló döntéseket hozni. Esetleg a kedves szülőknek már van kiválasztottjuk is, aki megfelel az igényeknek?