Mostanában sokszor úgy érzem, hogy feladnék itt mindent és jó lenne elköltözni. Szerintetek is butaság lenne?

Egy erdélyi kisvárosban élünk a férjemmel, mondhatni gondtalan életet. Minketten diplomásak vagyunk, szakmán belül dolgozunk, viszonylag jól keresünk, szeretjük is a munkánkat. Van saját lakásunk, autónk, nincsenek anyagi gondjaink, persze nem is szórjuk két kézzel a pénzt, de jól megvagyunk. A családunk is itt él. A probláma az, hogy kezdem unni ezt a kisvárosi életet. Semmi újdonság, nincs túl sok programlehetőség és ami a legrosszabb, hogy a 3 legjobb barátnőm is Budapesten él. Nemérg voltam náluk látogatóban és annyira jól éreztem magam, imádtam a pörgést, ami ott van, a szép helyeket. Az utóbbi 1-2 évben, volt szerencsém több nagyvárosba is ellátogatni Európán belül és teljesen magukkal ragadtak, utána hetekig nem találom itthon a helyem, minden annyira megszokott, szürke, unalmas. Néha arra gondolok, hogy milyen jó lenne itthagyni midnent és új életet kezdeni a férjemmel, valahol máshol. Budapesten, vagy esetleg Olaszországban, Angliában( ezeket a nyelveket beszéljük). De aztán arra gondolok, hogy mekkora butaság lenne itthagyni mindent, a biztos munkát, a lakást, a nyugodt életet a bizonytalanért.

Szerintetek is butaság ilyesmiken gondolkozzak? Vagy csak egy életünk van, tegyük, amit a szívünk diktál?