A házasság mikor megy ki végleg a divatból szerintetek?

Én se voltam sose házasság párti, sőt pont ugyanígy gondoltam ahogy te. :)

Aztán megismertem a férjem, és milyen amikor igazán szerelmes vagy. Mi összeházasodtunk, ketten plusz két tanú, titokban, és titokban mentünk nászútra is. Azt gondolom életem egyik legromantikusabb időszaka volt és nem érdekel, hogy nem volt (ünnepélyesen) beharangozva, pedig mindkettőnk családja gyűjtötte a pénzt egy cicomás esküvőre. De minket nem érdekelt.

Nekem a házasság nem csak egy papír. Nekem azt jelenti, hogy mi hivatalosan is összekötöttük az életünket. De ezt addig tényleg senki nem értheti, amíg nem élte át. Vagy csak erőltetett módon, hogy letudja a kötelezőket. Szerintem a szerelem nem fog kimenni a divatból, és amíg a házasság lesz a "hivatalos" jelképe, addig az sem.

Szerintem tegyünk különbséget aközött, hogy házasság mint jogi aktus kimegy e a divatból, és aközött, hogy a házasság a klasszikus holtomiglan-holtodiglan értelemben kimegy e a divatból.

Jogi aktusként meg fog maradni, ez nem kétséges. De ilyen formában nem fog sokkal többet jelenteni, mint egy internet előfizetés szerződése, amíg akarod addig fizeted, ha nem tetszik, vagy találsz jobbat, akkor felbontod.

Viszont (sajnos) klasszikus értelemben véve már régen nagyon kevés embernek jelent valamit. Különben nem lenne válás az első komolyabb problémánál, nem jönnének azzal az emberek pár év után, hogy megunták egymást (mert energiát fektetnének abba, hogy ne unják meg, nem csak várnák, hogy a kapcsolat magától menjen).

Nem mondom, hogy örülök neki, hogy a 2. eset eltűnőben van (férfi létemre hiszek a szerelemben és abban, hogy a problémákat orvosolni kell közösen, nem pedig rögtön kiszállni a szerződésből, mint egy internet előfizetésből, ha van gyorsabb, olcsóbb, vagy a mostani nem a legjobb minőségű).

Én idén esküdök a vőlegényemmel, már nagyon várjuk. Ez a szerelem kiteljesedése, a gyermek pedig a beteljesedése. Mi így látjuk.

Aki meg nem házasodik, az ne tegye, engem hidegen hagy :)

Mivel én másképp gondolkodom a házasságról, mint te kérdező, ezért engem aztán marhára hidegen hagy, hogy kimegy-e a divatból vagy sem. Nem a divat miatt házasodom, hanem ez nálam elvi kérdés.

"A gyerekvállaláshoz sincs semmi köze a házasságnak, mert az csak egy darab papír."

Ha nincs házasság, de van közös gyerek, akkor az még még több papírt fog eredményezni, csak szólok...

Soha.

Akik azért házasodnak, vagy nem házasodnak és választják az együttélést véglegesnek, mert épp ez- vagy az a divat, azok nemes egyszerűséggel buták.

Egy gyermeket egy szakítás is ugyanúgy megvisel mint egy válás. Nem értem miért a házasokat kell cseszegetni a válások miatt. Szerinted akik együtt élnek azok sosem szakítanak egymással vagy mi? Ők is ugyanúgy szétválnak egymástól, csak épp nem vezetnek róla statisztikát, mert teljesen követhetetlen, hogy kik, mettől meddig és kivel élnek együtt.

Az együttélés nem hivatalos kapcsolat, nem törvényes, senkit nem érdekel, ezért nincs adat róla mennyi élettársi kapcsolat szűnik meg. A házasság törvényes, van nyoma, ezért a válások kapnak nagyobb hangot. Kb ennyi. Sokkal több szakítás van, mint válás, elhiheted. Pedig így-úgy habzó szájjal bizonygatja a házasságellenesek egy része, hogy a szerelem nem függ a házassági papírtól, és anélkül is együtt tudnak élni életük végéig. Ezzel szoktak takarózni. (pedig a házasságpártiak sem állították soha azt, hogy a szerelmük a házasság függvénye) Aztán 2-3-5-6 év után szakítanak, még a közös gyerek sem garancia az ég világon semmire.

Ismerek olyan nőt aki konkrétan 21 éves kora óta (most 31) szinte évente váltogatja az élettársait. Pedig normális ember azzal költözik össze akivel élethosszig, de legalábbis hosszútávra tervez. Mindet odaköltözteti magához 1-2 hónap után, mert halálosan szerelmes és megtalálta a nagy őt, aztán 1 év múlva már mással él, újabb egy év múlva megint mással. Jelegleg már túl van a 9. "élete szerelmén". És igen, mindegyikkel együtt élt. Nesze neked élettársi kapcsolat. Marha komoly...Azért ismerem ilyen jól a magánéletét, mert nekem panaszkodik, hogy hamar megunja a férfiakat, egyik se elég jó, ő jobbat érdemel stb. Amúgy már van 3 gyereke is, 3 különböző férfitól. Most sem a legutóbbi gyereke apjával van. No, ennyire nem lehet követni az együttélésből származó szakításokat. Ez mondjuk szélsőséges példa, de így is biztosan jóval több van, mint válás.

A házasságról mindenki másképp gondolkodik. Pl mi, én is, és a férjem is úgy gondoltuk, egymástól függetlenül is, hogy ha megtaláljuk azt az embert, azt a társat akit igazán szeretünk, és vele akarjuk leélni az életünket, akkor összeházasodunk. Nem akartunk leragadni ott hogy együtt élek a pasimmal, ő meg együtt él a csajával. Ennek is megvolt a maga ideje, mármint a sima együttélésnek, de mi tovább akartunk lépni, mert fontos volt számunkra az érzelmi mellett a jogi, törvényes összetartozás, hogy egymás hivatalos hozzátartozói legyünk, így összeházasodtunk, egészen pontosan 1,5 év kapcsolat után, ebből az utolsó fél év már együttélés volt. Tudod van amikor egy pár ismerkedik-randizik, majd együtt járnak, később akik akarnak házasodni eljegyzés van, majd esküvő, és aztán a házasság. Innen nincs tovább. 2 azaz kettő ember kapcsolatáról írok most, a gyerekvállalás egy más téma. Nem a házasság okán szeretjük egymást egyre jobban és jobban. Az, hogy ő a férjem, és én a felesége vagyok, számunkra a kapcsolat legmagasabb szintje. Nem tudom ennél érthetőbben megfogalmazni. (Ezt úgyis csak az érti meg, aki tényleg vágyott rá, és át is élte, és még jól is választott párt ).

Nekünk, az esküvőnk napja nem a puccparádéról szólt, nem került milliókba, csak 95 ezer ft-ba, nem voltak 150-en, csak 17-en voltunk, és nem volt lakodalom sem, csak egy kis ebéd, és torták. A szűk családdal és a közelebbi barátainkkal ünnepeltük meg. Ennyi. És igen, nekünk fontos, megható és szép pillanat volt amikor összeadtak minket. Megvolt a maga hangulata. Mindketten szeretünk visszagondolni rá, és a házassági évfordulónkat is minden évben megünnepeljük, ahogy a kapcsolatunk évfordulóját is.

Van akinek a luxusnyaralás az álma minden évben, nekünk ez az esküvő volt az, és hogy házasságban, törvényes kapcsolatban éljünk. Soha eszünkbe sem jutott volna divadból összeházasodni, vagy divatból a házasság ellen beszélni. Még az öltözködésemben sem követek semmilyen divatot, magasról leszarom mi a trendi és mi nem. Azt veszem fel ami tetszik és jól áll. Egyéni stílusom van. A házasság is ilyen. Egyéni, teljesen önálló dolog az, hogy nekem fontos a hivatalos összetartozás. Még anyám sem nevelte belém ezt. Amúgy a szüleim is elváltak például, de ők nem mi vagyunk a férjemmel, szóval nem oszt, nem szoroz.:) Akárhány válás is van, 2 ember személyes kapcsolatára akkor sincs hatása. Minden rajtuk múlik.

Nekünk, és sokan másoknak nem csak egy papír. Eleve nem csak az, mert törvényesíti a kapcsolatot, és jogokat keletkeztet. Tehát nem csak papír. Nem igaz ez, ha házasságpárti valaki, ha házasságellenes. Ez egy divatszöveg ami elterjedt, semmi több. A papír az tudod mi ? Olyasmi ami nem jár semmilyen következménnyel ha aláírod. Pl az amivel a hátsódat törlöd ki. Az papír.

Mindenki másképp gondolkodik a házasságról, van akinek fontos, van akit nem érdekel, és van aki teljesen ellene van. Attól, hogy neked nem fontos, vagy ellene vagy, még mások gondolkodhatnak máshogy. Nem úgy kell hozzáállni, hogy ha megházasodsz akkor el fogsz válni. Normális ember nem így áll hozzá. Ennyi erővel kapcsolata se legyen az embernek mert szakíthat. Ez az egyik dolog. A másik meg az, hogy ha ne adja isten mégis valamiért válásra kerül a sor, én valahogy életem szerelmétől nem akarnék minnél hamarabb megszabadulni, úgy mintha az együtt töltött évek nem is lettek volna. Akkor sem ha haraggal válnánk szét. Ő nem egy pár hónapos kapcsolat, nem egy állomás, nem 1 pasi az életemben, hanem annál sokkal több. Egy válást is lehet sárdobálás nélkül intézni. 2 intelligens ember kell hozzá. Úgy ahogy egy szakítás is lehet nagyon balhés. Ne gondold már azt, hogy egy szakításba nem remeg bele a ház az üvöltözéstől adott esetben, mert ez butaság. Sok évig laktam panelban, hallottam ezt-azt a szomszédból.

Egyébként nem is baj, ha sokan nem akarnak házasodni, ehhez kell egyfajta érettség, felelősségvállalás a kapcsolatért, a saját választásodért, egy bizonyos fajta gondolkodásmód. Ezért nem mindenki alkalmas a házasságra. Sajnos így is sok olyan köt házasságot akinek marhára nem kellene, mert nem hogy házasságra, de egy sima párkapcsolatra sem alkalmas.