Ha valaki lebukik, miért fogja az őt kidobni akaró párjára vagy arra aki elárulta neki, hogy tönkretesz egy családot/kapcsolatot?

Hát nem tudom. Én nagyon fiatal, és buta voltam amikor szembe álltam egy nemi betegséggel (HPV) , ami miatt magamat okoltam. Akkoriban nem volt divat a felvilágosítás, 17 évesen nagyon szégyelltem magam, a szextől is elment a kedvem. "Örültem" neki amikor megtudtam, hogy megcsaltak, és történetesen a másik nőnek (aki akkor egy 30 körüli nő volt) is ugyanez a betegsége. Nekem az a férfi volt az első. Oké, ez kirívó példa.

Na de én nem vagyok hajlandó senkinek sem köntörfalazni ! Abszolút nem érdekel ha engem okolnak a tönkrement házasságokért. Abban a pillanatban, hogy rám startol egy nős férfi, már mennek is a képernyőfotók a feleségeknek. Gonosznak tartanak-e mások ? Megesik. Én magam nem tartom annak, csupán az igazságérzetem nem viseli el, főleg a fentebb említett tapasztalataim miatt.

Előző válaszadó vagyok.

"Mert attól, hogy mással is szexel, lehet kiváló apa/anya, csodálatos férj/feleség, fantasztikus ember."

Persze, a külvilág felé biztosan. Én még emlékszem anyámra amikor a gangon ülve egyedül bőgött a másik nő képeit nézegetve. Nem ért ezt a rengeteg képmutatást gyakorin. Lassan már taps jár a megcsalásért.

"mással is szexel, lehet kiváló apa/anya, csodálatos férj/feleség, fantasztikus ember.""

Sajátos erkölcsiség, hogy átverem az asszonyt, megbántom, hazudozom neki és tulajdonképpen a gyerekemnek is, és akkor én "kiváló apa és férj vagyok". Na, meg "csodálatos ember".

Elég baj az, hogy vannak, akik itt tartanak, és nem is veszik észre.

6.

Mindent meg lehet tudni a másik tettei alapján.

Igen, ha megcsaló, de mondjuk foglalkozik a gyerekeivel, mesét olvas nekik, szereti őket, ott van mellettük, tanítgatja őket, akkor objektíve egy jó szülő. Attól függetlenül hogy megcsaló.

Ugyanígy ha ott van a párjának, együtt oldják meg az élet kihívásait, stb, akkor is jó házastárs, a másik dologtól függetlenül.

7.

Ha együtt oldanák meg az élet kihívásait akkor nem qrna félre, aki pedig félreqr, az nem jó házastárs.

Ahogy írtad, mindent meglehet tudni a másik tettei alapján és az aki félremegy az minden csak éppen nem fantasztikus ember.

#4. Vagyok. A kérdés nem arról szólt, hogy lehet-e jó ember aki csal, vagy sem. De ha már itt tartunk, igen lehet jó ember. Csak nem a házastársával szemben. Már meg ne haragudjatok ,de én még nem láttam olyan félrelépő embert, aki olyan marha jó házastárs lenne a félrelépés mellett.

Előbb utóbb felemészti őket a hazugság. Hisztissé válnak a titkolózás miatt, feszültek lesznek. Hacsaknem nyitott házasságról beszélünk. De egyébként r.hadtul nem jellemző az amit előadtok itt. Szerintetetek ,hogyan lehetne kedves valaki egy olyan emberrel akit éppen folyamatosan becsap? Elmondanám, sehogy. De azt gondoltok amit akartok.

Sajnos túlságosan sok ilyen "fantasztikus" embert, férjet , és feleséget láttam már,mint akikről itt beszéltek. Láttam emberi sorsokat tönkre menni (beleértve saját magam is) a hazugságok miatt. Láttam ,mennyire képesek emberek a külvilág felé megjátszani magukat. Láttam az iroda asztalán kefélni a munkatársam, miután vörös rózsát és szenvedélyes csókot adott a szerelmes feleségének, és fánkot puszival a kislányának. Akik összeomlottak amikor visszarohantak valami miatt az irodába. Inkább a fájdalmas igazságot választom, mint egy álomképet ami nem is létezik.