Kedves Lányok/Nők! Ha megcsaljátok a párotok és bevalljátok akkor milyen reakciót vártok el tőle? Vágytok ilyenkor titokban arra, hogy kapjatok pár pofont vagy ehhez hasonló fizikai megtorlást?

Az erőszak nem old meg semmit, azt úgy is megbánás követi.

De ember legyen a talpán, aki higgadt tud maradni, akkor, amikor a méltóságát porig tiporták...

Én az exemet csaltam meg néhány csók erejéig. Tudom tudom, van aki szerint az nem is megcsalás. Szerintem az... mind1. Hibát követtem el. És ezt tudtam is....a szexet már visszautasítottam...ahhoz tényleg nem lett volna gyomrom. Elég bűntudat volt az is amit csináltam.

Viszont bevallottam a dolgot. Mármint gyávaságnak tartom és még gusztustalanabbnak, azt aki ezt nem teszi meg.

Őszintén szólva én azt vártam hogy szakítson velem. Ezt tartom férfiasnak, nem azt hogy egy pasi átmegy papucsba, eltűri az ilyesmit. Ha jól esik neki, nem tilthatom meg hogy megpofozzon, viszont vissza is adtam volna.

Egyébként mikor elmondtam a dolgot, nem igazán akarta elhinni. Azt is elmondtam mi volt nálam az ok, amivel addig a pillanatig nem is voltam tisztában...amíg az a pár csók meg nem történt. (részemről nem volt szerelem) De erre tudatosan csak akkor döbbentem rá amikor már késő volt...

természetesen ez sem mentség meg semmi. csak ez történt és kész...fiatal is voltam, tapasztalatlan az érzések terén, kapcsolatok terén...

Akkor mikor rájött hogy nem viccelek, sírva fakadt, és könyörgött, hogy adjak időt a kapcsolatunknak, maradjak vele, és biztos majd bele fogok szeretni.

Én nem láttam okát hogy miért ne próbáljam meg.

Így együtt maradtunk. Közben ő féltékeny lett mert innentől mindig attól félt hogy megcsalom. (egyébként azt az egy esetet leszámítva soha nem történt ilyen többször) A végén ez a dolog már beteges lett...végül ő volt az aki nem tudott a megcsalásban megállni pár csóknál, hanem le is feküdt egy másik csajjal. Ekkor már jegyesek voltunk egyébként.

Miután elmondta mi történt, én azt mondtam hogy akkor ennek így nincs értelme tovább és szakítsunk (és igen, a szex miatt mondtam) -1 csók miatt nem mondtam volna ezt, hiszen ezt én is megtettem annak idején-

Akkor felpofozott engem, mert szakítani mertem vele. Miután összeszedtem magam ( merthogy akkorát kaptam hogy ráestem az ágyára) visszaütöttem. Ezen kicsit ledöbbent, aztán elkezdett velem ordítozni meg miegymás. Még öngyilkossággal is fenyegetőzött. Végül elhagytam.

Ez történt. Tanultam az esetből. Sem őt nem csaltam meg többször , sem senki mást akivel kapcsolatom volt. A férjemet sem akivel 4 éve vagyok együtt, 1 darab csókkal sem. Semmivel. És nem is áll szándékomban.

De megmondom őszintén, hogy aki megcsalásért nem szakít, azt nem tudom tisztelni.... a pofozkodást nyilván nem várom el:D Viszont valamilyen szinten megértem...de vissza is adom.

Én megértem ha egy pasi annyira mérges lesz hogy lekever egyet. De mint mondtam, én az a fajta vagyok aki vissza is adja... akár jogos volt akár nem:D

Amúgy végül is igen. De csak akkor ha a pasi abszolút tiszta. Tehát ő sose csalta meg a nőt...

pl a férjemnek is volt egy olyan ügye hogy 1x megpofozott egy csajt. (nem volt a barátnője egyébként) eléggé utálták egymást... De azért tette mert leköpte. vagyis megalázta... és akkor ő még csak nem is felindulásból ütött.

vitáztak valamin. A csaj azt mondta hogy azonnal hagyja abba, és ismerje be hogy neki van igaza, különben leköpi. A férjem azt mondta erre halálos nyugalommal, hogy ha meg meri tenni akkor felpofozza. A csaj megtette. A férjem lekevert neki egyet. ÉS IGAZA VOLT. én is megtettem volna ha pasi lennék. Azért mindennek van határa...egy nő se legyen már ennyire tiszteletlen és undorító...

És én úgy gondolom, hogy igen is vannak helyzetek amikor egy nő is megérdemli azt a rohadt pofont....nem mondom hogy agyonverést....csak hogy érezze a tette súlyát.

Az nem férfias, hanem papucs aki megbocsátja a megcsalást. Nők részéről sem normális.

Onnantól aki megbocsátja, ne is csodálkozzon, ha visszaélnek ezzel, mert akkor azt hiszik a legtöbben, hogy megúszhatják büntetlenül.

Nyilván van olyan aki sose teszi meg többet, mint ahogy én se tettem meg. De ez már az én lelki világom miatt volt, és az én úgymond további tisztességem miatt.