Akik megcsalták a párjukat, azoknál kiderült valaha az igazság? Titkoltátok? Bevallottátok? Elhagytátok utána a párotokat?

Én ismerek egy lányt, aki megcsalta a párját, aztán még neki állt följebb, hogy a srác máshoz közeledik.

Most megint kibékültek.

Hát nem szép ez a hűséges szerelem? Ők a példaképeim ^^

Megcsókoltam valaki mást a kapcsolatunk első hónapjában. Nem titkolóztam. Bevallottam, és mondtam hogy az lenne a legjobb, ha szakítanánk, mert ebből jöttem rá hogy nem vagyok szerelmes belé. Mert ha az lettem volna, akkor nem tettem volna ilyet.

(túl fiatal voltam, tapasztalatlan, és nem ismertem fel az érzéseimet, illetve azt, hogy nem szerelmet érzek iránta) Ezért történt. Persze ez sem kifogás arra amit tettem...csak leírtam az okot.

Az akkori barátom könyörgött hogy maradjunk együtt, türelmes lesz, és vár amíg én is beleszeretek. Belementem.

Ezek után minden szép volt és jó. Remekül kijöttünk. Egészen addig amíg meg nem kérte a kezemet.

Na utána valami megváltozott. Betegesen birtokolni akart, féltékenykedett, pedig nem volt rá oka. Soha többet nem csaltam meg semmilyen formában senkivel. Azt mondta anno mikor kibékültünk, hogy megbocsát, ehhez képest folyton hívogatott hol kivel vagyok. Ha a barátnőimmel találkoztam, számon kért hogy miért nem kértem tőle engedélyt arra hogy elmehessek. Később meg akarta tiltani hogy sulin kívül bárhová bárkivel elmenjek, hogy fiú osztálytársakkal szóba álljak...stb..

Persze csak akarta mert távkapcsolat révén nem tudta megakadályozni a dolgokat. Ha én kérdeztem hová megy és kivel, akkor az volt a válasza, hogy semmi közöm hozzá, és nem tartozik magyarázattal. Üvöltözött velem a telefonban mikor később értem fel msnre a táncpróba miatt, mert hogy biztos megcsalom meg ilyenek....Szóval betegesen féltékeny lett.

Kértem hogy szakítsunk ha nem képes megbocsátani az egyetlen botlásomat, mert ennek így semmi értelme nincs, hogy azóta gyanúsítgat, pedig semmi rosszat nem tettem azóta. Akkor ígérte hogy megváltozik, persze nem így lett.

Az utolsó ilyen féltékenységi rohama akkor volt, mikor 10 hónapos volt a kapcsolatunk. Szokás szerint üvöltözött velem, pedig nem volt oka rá. Majd azt mondta elmegy lehiggadni.

Másnap reggel jött vissza. Elmondta hogy összetalálkozott egy haverjával, elmentek egy házibuliba, ahová a haverja indult, és ott lefeküdt egy vad idegen csajjal, mert az rámászott, de sajnálja és szeret engem....

Erre én azt mondtam hogy akkor legyen köztünk vége mindennek. Erre felpofozott. Visszaütöttem. Mivel senkinek nem hagyom hogy csak úgy pofozgasson... Meglepődött, de nem mert újra megütni. Veszekedtünk még egy sort, még öngyilkossággal is fenyegetőzött. Aztán végleg otthagytam. Utánam küldte az anyját is, aki azt mondta hogy tönkreteszi az életem, ha elhagyom a fiát. Ez sem állított meg.

Hát igen. Fiatalon, tapasztalatlanul, az ember követ el hibákat.

Most már idősebb vagyok, tapasztaltabb, és meg tudom különbözteti az érzéseket. Eljutottam oda, hogy felismerem az igazi szerelmet, amit a férjem iránt éreztem- és érzek először. Őt nem csaltam meg soha. Nem is fogom. N(28)

Nekem eddig még nem.

Egy botlásról volt szó. Remélem nem is fog.